Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
2 Vessen valaki csak általános tekintetet az óvilág leghíresebb népeinek történetére ; kövesse csak futólag a főbb eseményeket különböző pályáikon néhány száz éven át Krisztus eljötté előtt; irányozza aztán figyelmét azon időszakra, mikor mindezen népek összesen Krisztus kath. egyházának kebelébe tértek: úgy lehetetlen ama mély meggyőződésre nem jutnia, hogy ez valóban Isten müve. Ezen Krisztus istensége s az általa az egész földkerekségen megalapított egyház isteni jellege mellett tanúskodó bizonyítékok lelkünk előtt annál világosab bakká lesznek, mennél közelebbről veszszük szemügyre a már megtért és még meg nem tért népek közti kézzelfogható ellentétet. És ha e változás nagyságának megítélése végett elég soká mulattunk a meg nem tért népek között, hogy helyes fogalmat szerezhessünk magunknak ama rémítő mélységről, melyből azok oly gyorsan, oly szerencsésen s a világ minden részéből az uj életre emelkedtek, melyet általuk Krisztus szentegyházában folytatva látunk, miközben ez az egész földön elterjed: akkor meggyőződéseink az Istenfiának istenségéről s az isteni adományokról, melyeket egyházának ajándékozott, nem pusztán történelmi véleményeknek tetszenek többé, hanem valóban oly világosak és bizonyosak előttünk, mint az isteni kinyilatkoztatás. A homály legkisebb fellege elvonul, a kétely leggyengébb árnyéka eltűnik s lelkünk meghajol Isten jelenlétében, mert látjuk, mint hívja és vezérli a föld minden tájékának népeit egyetemes szent egyházába. Midőn tehát gondolatban a kereszténység boldog országait elhagyjuk és visszamegyünk azon csodateljes időkön keresztül, melyek Krisztus eljötté előtt lefolytak, vizsgáljuk a leghíresebb és legműveltebb népek tetteit, ama népekéit, melyek sokáig áraszták el az egész polgáriasuk; világot szépséggel , de fájdalom, egyszersmind gyalázattal is, midőn az ember fia mennyből alászállott s az Isten és ember valamennyi ős ellenét, a tévely, bűn és csalárdság minden régi erődét örök romlásra kárhoztatta. Ha amaz egykor hatalmas birodalmak sírjai között járunk , vagy azon halmok közt vándorlunk, melyek maradványaik felett emelkedtek, minden egyes lépésre, melyet teszünk, jobban és jobban meggyőződünk, hogy a báj s a szépség, a
