Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Második könyv. Krisztus kath. egyházának megalapítása és behozatala az egész ismert világba
144 Italia helynöke által kormânyoztatott, ki Milanóban székelt, mely ezért Italia, azaz Italia tartomány polgári metropolisának neveztetett. A katk- egyház e nagy kerületet egy érsek, a milánói metropolita gondjaira bizta. A nicaeai zsinat után több püspöki szék részesült ilynemű előnyökben és kiváltságokban. Aquileja nem sokára metropolitai székké emelkedett, úgyszintén Ravenna is Chrysologus sz. Péter alatt, ki 450-ben halt meg. Cagliari Sardiniának, Syracusa Siciliának lett metropolitai székévé, s idöfolytán vagy a körülményekhez képest a pápák oly intézményeket léptettek életbe, melyeket jelenleg nem tárgyalhatunk kimerítőleg. A romai pápa, mint a suburbicai tar tomány érseke, az alája rendelt püspököket minden évben tartományi zsinatra hivta össze. Azon püspököket, kik alatta mint patriarcha alatt állottak, patriarchal zsinatra hivta egybe. Ily zsinatot tartott Damáz pápa a macedoniánok idejében, Coele- stin a nestoriánok, Leo az eutychiánok és Agatho a monotkele- ták ellen '). Azt is meg kell jegyeznünk, hogy valahányszor a nyugati patriarchatus valamely érsekének Romából palliumot küldenek, vagy a nyugati püspökök kinevezését és választását Romában megerősítik , a pápai hatalom soha sem vétetik igénybe ; mert a romai szék patriarchai jogai egyedül is elegendők erre. Etiam nunc jus Patriarchale exercet, dum ad Aivhiepiscopos occidentales pallia mittit, suo judicio Episcoporum electiones et nominationes confirmat. '*) A következő fejezetben a nyugati patriarchatus rövid át- nézetét Illyirikumban és Nyugat-Afrikában fogjuk folytatni. ’) Card, du Perron cap. 42 apud nntiq. Eccles. tom. II. p. 464. —■ J) Antiq. Eccles. tom. II. diss. 6.