Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)
Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt
106 nemével, melyeket Ádám összezagyvált s félrevezetett gyermekei közt négyezer év létrehozott. Az egész emberiség, Abraham nemzetségét kivéve, Urunk eljövetele- s az egyház alapításakor a legmélyebb vallási, erkölcsi s értelmi sülyedésbe volt merülve. Az egész emberiség egymással, egyedül Isten választott népet véve ki, közönségesen a legborzasztóbb szívtelenség" gél bánt el. A durvaság emez embertelen vonása idöfolytán az emberi nem számtalan családjának minden ágában felütötte fejét. Az előbbi fejezetekben mindez világosan s határozottan be van bizonyítva. Ily visszapillantás után kényszerítve érezzük magunkat kérdést tenni : Miért nem vagyunk mi ama szomorú hagyomány öröklői, mely időszámításunk előtt összes elődeink egyik nemzetségét a másik után érte e földön ? Mikor és hogyan állott meg futásában s veszett ki a föld nagy részéből az óvilág e nyomorúsága? Mely forrásból merítök az igaz Istenbe s ennek az emberiséget érdeklő végzéseibe vetett teljes és változ- hatlan hitünket ? Honnan szerzők világos és általános erkölcstörvényi ismereteinket, minden nagy és társadalmi alaptörvényben az egyöntetűséget s öszhangzást ? Honnan nyerők az igaz felvilágosultságot, a jóakaratu nézeteket, a valódi házias élvezeteket s az egyéni biztonságot, melyek aránylag oly bámulandó fokának örvendhetünk most, még a kereszténység leghát- rább álló tartományaiban is ? Ha a történ elem mezején fölebb- alább végig tekintünk, észre keli vennünk a polgárosodás mindkét rende közt a válpontot, mely a keresztény időszámítás kezdetével világosan kitűnik. A köztünk s minden más nép közt levő ellentét azonnal magára vonja figyelmünket. A történe lem e pontjára állva, visszatekintettünk az elmúlt évszázadokra — a mennyire megtehettük, — hogy megkülönböztessük az események menetét, vagy hiteles évkönyvek nyomán, vagy a sűrű ködön át, mely az óvilág legrégibb korszakait burkolja, a nélkül, hogy egészen elrejtené. Itt tehátmondók magunkban — megtörtént, mit az emberek cselekedni tudtak vagy akartak ; itt a végeredmény, széliében hosszában az egész földkerekségen s időszámításunk előtt élő embertársaink minden nemzetségéről. Ha megtekintjük azon nemzetségek nagy számát, melyek ama hoszu időközben egymást k övették, és különféle viszon
