Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt

91 dolatainak természetes menetét ügyesen tudá okoskodásokban kifejezni, oly tisztán, de oly hidegen is, mint a jégcsapok. Er- kölcstani előadásai okvetlenül azon benyomást gyakorolták hall­gatóira, melyet a jéghideg szél idéz elé, midőn félig kinyilt virágokon zúg végig. Sőt még azon meleg, nemes és tiszta ér­zelmek forrásai is, melyek az ifjúság lelkében természetszerűen fakadnak, megérzék fagyasztó lclielletének befolyását, és többé fel nem hevülhettek. Plato bámulta a gondolatok és érzelmek finomságát. Mindent, mi a férfias lélek természetéhez tartozik, fölvehetett rendszerébe s ezt Ízletesen finom, érzékiség és ér- zelgöségből álló fagylalttá alakíthatá át. Szerénte a természetes vágyakat ki kell elégíteni, de csak szép és szines habbal. A sze­retet érzelmét Plato nem iizte ki iskolájából , de az oly finom, oly lenge és üres volt, hogy tárgyát láthatatlan ködfellegekben kereste. Plato ! Te a nélkül, hogy tudnád, az emberi szív ér­zelmeit igen szomorú csalképben állítád elé. Pythagoras tanítványai közt annyi felebaráti szeretetet engedett meg, a mennyit épen annyi jól szabályozott élő géptől várhatunk. Zeno és Epikur az önzés egy és ugyanazon világá­nak ellenkező félgömbén állottak. Az epikurok és stoikusok jo­gosan számíták magukat azon szeretetreméltó teremtményekhez, melyek közül némelyek arra születvék, hogy mindenkinek út­jában álljanak és senkinek se térjenek ki, míg mások mindenki előtt a mikor és a hol nekik tetszik, a sárba feküsznek, melyet oly igen szeretnek. *) Az ókor iskoláinak bölcsesége nem talált semmi becset a természetes jóakaratban, az emberszeretet a régi bölcseségnek sem leánya, sem szolgája nem volt Mindazáltal a régi népek állapota történelmök némely korszakában olyan volt, hogy igen könnyű lett volna jóakaratot és felebaráti szere­tetet nagy mértékben gyakorolni ; mert nem képzelhetjük az emberi szerencse és siker oly magas fokát, melyet oly tnessze- terjedö hatalom hosszabb ideig tartó gyakorlata gyakran einem ért volna, a mily hatalmuk a babyloniaknak, assyroknak, aegy- ptusiaknak, — hogy más kisebb, egykorú országokat mellőz­zünk — a medoknak és persáknak, különféle indiai országok­nak és a chinaiaknak, a sok néptörzsből álló görögöknek, a ') Epicuri de grege porci.

Next

/
Oldalképek
Tartalom