Manahan Ambrus: A kath. egyház diadala az első századokban - 27. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1864)

Első könyv. A művelt világ állapota Krisztus előtt

89 emlékét a mostani világ szelleme szerént tisztelik és megörökí­tik , mintha szentek lettek volna. Innen magyarázhatjuk a nép tetszését s a szaktudósok kedvező Ítéletét, melylyel a hitetle­nek — mint Gibbon és követőinek munkái — csalárdságuk föl- fedeztetése előtt, általán találkozának, kik a régi társadalom műveltségét igen élénk színekkel ecsetelik , csakhogy ezek el­lentétét, a kereszténység társadalmi intézkedéseinek és haladá­sának kicsinylö leírásával alattomban kiemeljék. Ha ezek mellett felemlítjük, hogy az okosság a lelkiisme­retes írónak vagy a keresztény embernek meg nem engedi az ocsmány jeleneteknél, melyek a pogány társadalom állapotát egészen feltárják, soká időzni, akkor megítélhetjük, mily ne­héz keresztény szellemben valami olyast mutatni elé, mi csak megközelítené is amaz iszonyú erkölcstelenség tökéletes fogal­mát vagy eleven képét, mely maga az Isten, mint egyedül al kalmas megváltó- és helyrehozónak közbejöttét szükségeié. A pogány ókor fölött tartott e rövid átnézettinkben tökéletes képét iparkodtunk adni a régi polgáriasodás anyagi tekintetben legszembeötlőbb vonásainak és legfényesebb müveinek. Mert a régi társadalom hibái és hiányai lelkünk előtt annál sötétebb szín­ben tűnnek fel, és szemérmetlen erkölcstelensége s kegyetlen­sége annál inkább látszik bünhödésre érdemesnek, minél inkább kell bámulnunk csodálandó tulajdonait, anyagi haladásának tökélyességét és magas fokát. Csak akkor kísérthetjük meg megmérni a mélységet : melybe azon jeles néptörzsek buktak, ha megismertük különféle segédforrásaik magasságát, mély­ségét és szélességét. Ha e szemlélet emberi képességeinkbe helyezett gőgünket meg nem töri s arra nem indít, hogy egye­dül Istenben s az ö kegyelmében bízzunk, úgy méltán lehet okunk nyugtalankodni. Milton ünnepélyes és magasztos nagy­sága azon bámulandó hitcikkely kifejtéséből ered, mely sze­rént az angyalok és az arkangyal természeti adományaik és te­hetségeik csodálandó előnyeit bukásuk után sem vesziték el. így áll a dolog az elesett emberrel is az ős történet hösköltemé- nyébeu. Noha az ember ártatlanságával együtt a tökéletes ado­mányokat is elveszté, melyek eredetileg az emberi természet­hez tartoztak, mégis bukása után mindazt megtartá, mi a tisztán emberi természetben lényeges vala. A megmaradt adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom