Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Három év a házaséletben

87

„S a fölszerelés, ugy-e az majd a mennyországból pottyan alá?“ viszonzá Oreszt kedvetlenül. „Ez roppant sokba kerül, s egyik költség a másikat vonja maga után. Jobb, ha az épités abban marad. Engem nem érdekel a kápolna, inkább az istállókat szeretném nagyobbítani; hisz te úgyis oly pontosan jársz el vasárnaponkint az isteni szolgálatra, hogy hétköznapokon bízvást elimádkozhatol szobádban is.“

„Mindenesetre ! de nehezemre esik, hogy nem vihetem ki, miszerint a katholikus cselédség vasárnapokat isteni szolgálatra mehessen. A plébánia- templom távolsága miatt elvész a délelőtti idő; s ezért nem mehet el valamennyi. Volna csak kápolnánk s házi papunk —ohmily vigaszteljes gondolat!“ „Házi pap ! még csak az kellene, hogy a házi unalom netovábbjára jussunk ! E gondolatról csak mondj le tökéletesen. Én egy fedél alatt legyek valami fekete csuhával!“

„Kedves Oresztem ! jusson eszedbe, hogy Levin bácsi s Jácint papok, s hogy ez ránk nézve kegyelem , s becsületünkre válik.“

„Ez egészen más, ök már a családhoz tartoznak, s a mi a családban történik, az hagyján ! A családban esprit de corps uralkodik, mint a katonaságnál. Itt sem engedi senki ezredét mocskoltatni. Különben itt egyikről sincs szó. Egyébiránt egyiket sem kivánom Stambergre máskép, csak mint látogatót. Annál kevésbbé más valakit e fekete gyémántse