Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina II. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

A diodati kéjlak

11

névszerint Lelióból állott, kit zenészeti tanulmányaiban a zenekiséret és áttevésnél, valamint a neki ajál- iandó zenedarabok és általa a színpadra hozandó, híressé teendő dalmürészletek átnézésénél — valóban nem nélkülözhetett, azután pedigFlorentinböl, ki pénzügyeit és levelezését kezelte, — oly két ügyet, melytől ö maga irtózott.

Lelio és Florentin a romai forradalomban ösmer- tek egymásra először mint buzgó elvrokonokra. Miután azonban a polgári rendhez való pillanatnyi visz- szatérés a foglalkozást e téren félbeszakította : Lelio ismét zenének áldozá magát s a milánói Scala zenekarában nyert alkalmazást ; ott ismerkedett meg Judittal, ki midőn először jött Milanóba, azonnal figyelmes lön hasznavehetöségére és öt könnyen rá bírta, hogy környezetében foglaljon el állomást ; mert érzé, hogy szüksége van valakire, ki az olasz zenében és iskolában teljesen jártas legyen, és az olasz Ízlést alaposan ismerje. Tudta, hogy a tapsvihar, melyben Amerika és Angolhon részesíté, nem képes a nagy énekesnők kiérdemelt babérját halántékára fűzni, és hogy az elsőrangú művésznők tanodája és próbaköve az olasz föld. Eltökélte magában, hogy elsőrangú énekesnő lesz, és mit sem mulasztott el, mi öt céljának elérésében segíthette.

Florentini fonák szabadságvágya kóborlóvá tette. Ide s tova barangolt ; elment Amerikába, visszatért Európába, Angolországba ; sehol sem lelt nyugtot, sehol működési tért, sehol pihenést. Állhatatlan-