Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Levin bácsi

23 fiú és á pap kettős szeretete a fönálló körülmények­ben kétélű tőrré vált, mely szivét keresztül járta. Oh Uram ! sohajta térdre hullva a feszület előtt, hét évig szolgált az ó szövetségben Jákob Ráchelért, s e hét év múltán csak Leát nyerheté el, és ismét hét évig kelle szolgálnia : tehát tizennégy évig ily nyomorult por­alakért, melyen semmi más szép nem volt, mint a te kegyelmed. De ö örömmel szolgált, mert nagy volt Ráchel iránti szerelme. Oh mily megszégyenítő rám nézve Jákobnak e halandó nő iránti szerelme ! nem szolgálhatok én neked egy lélek iránti szeretetböl ti­zennégy évig ? már e hét év is sok nekem ? de te tu­dod, szerelmes Istenem, hogy nem'hét évig, nem het­ven évig — hanem egész életemen át gyönyörteljes kegyelem oly szegény koldusra nézve, milyen én va­gyok, neked szolgálni. De ne felejtkezzél meg a lélekröl, melyért könyörgök. — így tárta föl gyakran gyermeki szivét Isten előtt s könyörgött fölvilágosí- tásért : mihez kezdjen, hogy forró kérelmeit anyja ismét vissza ne utasítsa. Nagyszerdán estefelé kezdi az egyház a tenebrákat keseregve imádkozni és Jere­miás látnok Jeruzsálem pusztulása fölötti siralmait énekelni; — előképe ez a Megváltó panaszainak az elesett lelkek fölött. Midőn Levin reggel anyjához be­lépett, ez kísérteties halványan, vázzá sorvadva fe­küdt ágyán és vonásain már a halál árnyai mutatkoz­tak. De beesett szemeiben egészen szokatlan, szelíd fény csillogott, midőn fiára tekintve mondá : „Fiam, olvasd el előttem Krisztus szenvedését sz. János sze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom