Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Levin bácsi

Levin bácsi. Levint, mint ifjabb fiút, szülei papi pályára szán­ták oly időben, midőn az egyházba sokféle világias­ság hatolt, mely minden egyházi törvény dacára a kanonoki állásokat javadalmastul a nemesség utó­szülött fiainak tette örökségévé. És a német nemes­ségnek nagy csorbát kell helyre ütnie, hogy azon pillanattól fogva, midőn e század elején az ily sin e- c u r á k a t elveszté, fiai az egyházi rendből majd­nem egészen eltűnnek ; mert ezen eltűnés azt bizo­nyítja, miként az ilyeneket a földi javak sóvárgása vezeté a szentélybe, melynek egyedül a mennyei ér­zet előtt kellene megnyílnia. Levinnel máskép állt a dolog : elszánt lélekkel lépett ö az egyházi rendbe, szent komolysággal s magasztos, a kegyelmek forrá­sából merített lelki erővel igyekvék erre méltóvá lenni. Már lelkületének mély bensösége úgy is ter­mészetes árkot vont közte s a világ sivársága közt, melynek csalékony délibábos sivagtagjain szíve meg­nyugvást nem lelhetett. Midőn a vallás balzsamos olajként mindig jobban és jobban hatolt belső életé­nek legmélyebb rejtekeibe, s ennek minden tévé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom