Hahn-Hahn, Ida : Mária Regina I. kötet (Pest, Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1863)

Az atya és leányai

3

tolt félre majd egy széket, majd egy asztalt, sőt egyszer a vánkost is, melyen Amour nyugodott ; Amour, a kedves bolognai ebecske, nem sokkal nagyobb egy hólabdánál, ezen majdnem kibalt fajnak egyik igen ritka példánya.

Amour ezen durva bánásmód fölött elszörnyed- ve urára csaholt, mire egy szép aras-papagáj esti nyugalmából fölriasztva hangosan visított s ijedten rázta szárnyait. Azután ismét csendes lön minden.

Néhány pillanat múlva a gróf az órára veté szemeit, az ajtóba lépe, mely a sétányra vezetett, s bo- szusan tekinte át Engelsberg zárda felé. Szemei ezután a kicsinyre tévedtek, ki virágzó callasbokor alatt a szökőkút delinkéjeként ült ennek szélén — s rá kiálta :

„Korona !"

A kicsiny fölugrott s hozzá siete.

„Hol marad Regina?“ — kérdé a gróf.

„Nemsokára itt lesz, édes atyám!“

„Honnan tudod te, hogy nemsokára itt lesz, ha még nem jött vissza?“ kérdé kedvetlenül a gróf.

„Mert te mondád neki, édes atyám, hogy hét órára ittbonn legyen“ felelt a lányka elfogulatlanul.

Az óra hetet ütött s Regina egy mellékajtón a terembe lépett, a grófnak kezet csókolt s kis testvérének barátságosan intett.

„Kimehetsz ismét a kertbe Korona,“ mondd a gróf, s karszékbe ülvén inte idősb leányának, hogy át- ellenéb en foglalj on helyet, azután foly tatá : „ Jól megfőnie