Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XVII. Könyv
54 Azon prófétákról, kik a zsidóknál utolsók valának, vagy, kik az evangéliumi történet előadása szerint Krisztus születése körül éltek. A babyloni fogságból történt visszajöveteltú'l fogva Malachiás-,Aggaeus-,Zachariáson,kik épen akkor jövendöltek, és Ezdráson kívül más prófétáik nem voltak, egész az Üdvözítő' eljöveteléig, kivévén a másik Zachariást, János atyját és ennek nejét Erzsébetet, kik legközelebb éltek Krisztus születéséhez; születése után pedig az öreg Simeont, a már idó's és özvegy Annát, és végre magát keresztelő' sz. Jánost, ki ifjú korában a már ifjú Krisztust nem jövendelte ugyan meg, de mégis, mint ismeretlenre látnoki ismeretével rámutatott; ezért mondá maga az Ur: „A törvény és a próféták Jánosig.“ ’) Azonban ezen ötnek jövendölése az evangéliumból ismeretes eló'ttünk, a hol magát az Ur Szűz Anyját is, mint János előtti jövendölőt találjuk. Mindazonáltal az elvetemedett zsidók ezeknek jövendöléseit nem fogadják el ; de elfogadták közölök azon számtalanok, kik az evangéliumban hittek. Ez által osztatott valóban Izrael két részre, azon elkülönzésnél fogva, mely Sámuel próféta által Saul királynak, mint változ- hatlan előre megmondatott, Malachiást, Aggaeust, Zachariást és Ezdrást pedig magok a gonosz zsidók is legújabban cikkszerű tekintélyííeknek ismerik el. Mert ezeknek irományai is, valamint másoké, kik a próféták nagy tömegéhez viszonyítva kevesen ugyan, de mégis írtak, cikk- szerű tekintélyt nyerének. Ezeknek Krisztust és az egyházat illető jóslataiból. XXIV. ') Mát. XXI, 13.
