Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XXI. Könyv
289 VIII. Nincs a természet ellen, lia valamely tárgyban, melynek természete ismeretes, attól, mi ismeretes volt, valami különböző kezd lenni. Ha pedig azt felelnék, hogy azért nem hiszik, mit mindig égő és soha meg nem haló emberi testekről mondtunk, mert tudjuk, hogy az emberi testek természete egészen máskép van szervezve, ennélfogva még azon okot sem lehet fölhozni,mi ama csodálatos természetekről fölhozatott, hogy mondhatnék: „a természet ereje ez, ezen dolognak ez a természete;“ mivel tudjuk, hogy az emberi testnek nem az a természete; ha, mondom, ezt felelnék: úgy bizonyára nekünk is van mit felelnünk a szentírás nyomán ; t. i. hogy maga az emberi test a bűn előtt másképen volt alkotva, — azaz hogy képes lett volna soha meg nem halni, — másképen pedig a bűn után, minőnek e halandóság nyomorában ismerjük, minélfogva az örökkévaló életet kitartani nem képes. — így tehát a föltámadás után másképen lesz alkotva, mint a minőnek most ismerjük. — De mivel azon iratoknak, — a hol olvassuk, hogyan élt az ember a paradicsomban és mily távol volt a halál kénytelenségétől,— nem hisznek, melyeknek ha hitelt adnának, természetesen nem vitatkoznánk velők hosszasabban a kárhozottak jövő büntetéseiről; ennélfogva azok irataiból, kik nálok a legtudósabbak voltak, kell valamit felhoznunk, melyből kitűnjék, miszerint történhetik, hogy valami dolog más legyen, mint minőnek előbb természete határainál fogva a tárgyak közt ismerték. II. Varró Márknak „A romai népről“ című könyveiben áll, mit ugyanazon szavakkal, melyekkel ott olvassuk, ide igtatok. — Az égbolton, tigymond, egy csodálatos látvány volt: t. i. Castor szerint, a Venusnak nevezett fölötte szép csillagon, melyet Plautus Vesperuga- nak Homér pedig mint legszebbet Hespernek nevez, oly nagy csoda történt, hogy színét, nagyságát, alakját és pályáját megváltoztatá, mi sem azelőtt sem azután nem történt. — Cyzicusi Adraster és Nápolyi Dión jeles mennyi- ségtani tudósok azt mondják, hogy ez Ogyges király 19
