Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XXI. Könyv
282 volna merülnie. A sodomíták földjén terem ugyan alma, és színleg a megéréshez is eljút, de mihelyt rajta harapás vagy nyomás történik, szétpattanván, füstté és hamuvá porlik. ’) A perzsa pyrít-kő (pirkő) a tartó kezét, ha erő- sen nyomja, megégeti, innét a tú'ztől kapta nevét,.2) Ugyancsak Perzsiában található a holdkő is, melynek belső melegsége a holddal fogy, vagy növekszik.5) Cappa- dociában a kancák szél által is nyernek csikót, de a csikó három évnél tovább nem él.4) Tilon Indiának szigete abban múlja felül a többit, hogy minden fa, mely itt tenyészik, sohasem fosztatik meg a leveleknek takarójától. II. Ezeknek és más számtalan dolgoknak, — melyeket nem elmúlt tényeknek, hanem jelenleg létező helyeknek története bizonyít, nekem pedig felölök szólanom egyéb elfoglaltságom miatt hosszas lenne, — adják okát, ha tudják, azon hitetlenek, kik az isteni iratoknak hinni nem akarnak, melyeket azért nem akarnak elhinni istenieknek, mivel hihetetlen dolgokat tartalmaznak, mint ez, melyről most beszélünk. Semmi ok nem engedi meg, mondják, hogy a test égjen és, fel ne emésztessék, szenvedjen és meg ne haljon; nagy észlelők azok, kik minden dolognak, melyről tudva van, hogy csodálatos, okát tudják adni. Adják tehát okát azoknak, melyeket előszámláltunk, melyeket ha minden kétségen kívül nem tudnának, és azokat jövendőknek mondanók, annál kevésbbé hinnék, mert nem akarják azt, mit mi mint jövendőt hirdetünk. Mert valamint azok közöl senki sem hiszi nekünk, ha mondjuk, hogy a feltámadt emberek testei, melyek mindig égnek és fájnak, soha sem fognak meghalni: úg) kihinné, ha mondanók hogy a jövő korszakban létezni fog só, melyet a ttíz felolvaszt, a viz pedig megpattogtat; vagy létezni fog kút, melynek vize az éjnek hidegségében éget úgy, hogy nem lehet érinteni, a napnak hevében pedig úgy meghűl, hogy nem lehet belőle inni ; vagy létezni fog kő, mely azt, ki kezével tartja, megégeti, vagy pedig meggyujtatván nem lehet eloltani; és egyéb tárgyak, me- *) *) Flav. Jósef V. K. de bello Jud. — Jolin. 38. f. és Tacitus V. K. — ») Plin. XXXVI. K, 19. f. és XXXVlt. K. 11 t. — ») U. o. 10 f. ') Solin 47 f. Lásd egysz er mind Piln. Vili. K, 42 f.