Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XX. Könyv

272

melyet benne helyezni kezdettek? Mit akkor alig egy lator reménylett a kereszten, most reményük a mindenfelé elterjedt nemzetek, és hogy örökre meg ne haljanak, azon kereszttel jelöltetnek, melyen meghalt.

V. Senki sem tagadja, vagy kételkedik tehát, hogy a Jézus Krisztus által tartandó utolsó ítélet olyan lesz, minőnek e sz. iratokban jelentve van, csak az, ki, nem tudom minő hitetlen lelkülettel és vaksággal, azon iratoknak nem hisz, melyek igazvoltukat már az egész föld kerekségének bebizonyították. Azon ítéletben vagy Ítélet közöl tehát a következő dolgokat tanultuk eljövendőknek: Éliás Thesbitest, a zsidók hivését, az antikrisztus üldözését, Krisztus Ítéletét, a holtak föltámadását, a jók és ro- szak elkülönítését, a világ égését és annak megújítását; miket ugyan mind bekövetkezendőknek kell hinnünk, azonban, hogy mily módon és mily rendben jönnek, inkább akkor a dolgok tapasztalása mutatja meg, mint most az ember esze teljesen felfogni képes. Azonban úgy vélem, hogy az általam említett rendben fognak bekövetkezni.

VI. E munkához még két hátralevő könyv tartozik, hogy Isten segélyével Ígéretünket teljesítsük, melyeknek egyike a roszak büntetéséről, másika az igazak boldogsá- ról szól, melyekben leginkább, mennyire az Isten engedi, az emberi okok cáfoltainak meg, melyek magokban az isteni jelentések és ígéretek ellen bölcsen látszanak felfuval- kodni és a bolgogító hit táplálatát, mint csalfákat és kinevetésre méltókat megvetik. Kik pedig Isten szerint éreznek, mindazoknak, — mik hihetleneknek látszanak az emberek előtt, azonban a szentírásban, melynek igazsága sokféleképen bebizonyíttatott, foglaltatnak —, legnagyobb bizonyítékául tartják az Isten igazmondó mindenhatóságát, kiről bizonyosan tudják, hogy semmiesetre sem hazudhatott, és hogy megteheti azt, mi a hihetlen előtt lehetetlen.