Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XX. Könyv
198 II. A mit tehát az igaz Istennek egész egyháza hisz és vall, hogy Krisztus a mennyekből lejövend az élők és holtak megítélésére, ezt az isteni Ítélet utolsó napjának mondjuk, azaz : legvégső időnek. Mert, hogy hány napra fog kiterjedni ezen ítélet, nem bizonyos ; hanem a szentírás szokása szerint mégis napot szokott tenni idő helyett, mi senki előtt sem ismeretlen, bármily hanyagul olvasta volna is a szentírást. Midőn pedig az isteni Ítéletről szólunk, azért teszszük hozzá, hogy : utolsó vagy legvégső, mivel most is ítél, és ítélt is az emberi nem kezdetétől, midőn az első emberpárt, nagy bűnténye után a paradicsomból elbocsátá és elválasztá az élet fájától, *) sőt már akkor is ítélt, midőn a bűnös angyalokon nem könyörült,2) kiknek saját tette által elesett főnökük irigységből az emberi nemet elcsábítá. És az sem esik Istennek mély és igazságos ítéletén kívül, hogy a daemonoknak úgy, mint az embereknek nyomorult élete mind eme légi mennyben, mind a földön tévedések- és nyomorúságokkal teljes. De, ha ki- sem vétkezett volna is, méltó és igaz Ítélet által emelné Isten magához, az örök boldogságra, ( a hozzá kitartóan ragaszkodó összes teremtett lényeket. Ő Ítéletet hoz nemcsak általában a daemoni vagy az emberi nemről, hogy nyomorogjanak az első bűnök érdeme miatt; hanem az egyesek saját tetteiről is, melyeket szabad akaratjuk szerint tesznek. Mert a daemonok is könyörögnek, hogy ne kínoztassanak,3) és bizonyosan nem igazságtalanul nyernek némelyek kegyelmet, míg mások saját gonoszságukért kínoztatnak. Az emberek is gyakran nyilván, többnyire titkon bűnhődnek tetteikért, akár ezen, akár a más világon, habár kisem cselekszik is jól, hacsak Isten segélyével nem; valamint a daemonok és az emberek közöl sem cselekszik roszúl senki, ha csak azt Isten legigazságosabb ítélete meg nem engedné. Mert a mint az apostol mondja : „Nincs igazságtalanság az 1stennél, “ ‘) és más helyütt : „Megfőg- hatlanok az ö ítéletei és vizsgálhatlanok az ö útjai.11 b) Ezen könyvben tehát nem az első, sem a középső, hanem Istennek azon utolsó Ítéletéről fogok az O segélyével értekezni, ') Mózs. I. k. III, 23. - 5) Pét. II. I. II, 4 - ’) Mát. VIII. 29. — *) Kom. IX, 14.- s) U.o. XI, 33.