Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XIX. Könyv
191 nem mintha szükséges volna valamire, hanem mivel nekünk használ, ha tulajdona vagyunk. Azért mondatik a zsidók sz. irataiban: „ Ezt mondom Istennek: én Uram vagy te ! mivel javaimra nem szorulszl) Ezen Isten legjelesebb és legjobb áldozata mi magunk vagyunk, azaz : városa, melynek titkát a liivek előtt ismeretes áldozataink által ünnepeljük, mint ezt az előbbi könyvekben bebizonyítottuk. Mert, hogy az áldozatok, melyeket a zsidók mint a jövendő jeleit hoztak, megszünendnek, és hogy minden nép napkelettől nyugotig egy áldozatot hozand, mint ezt már történni látjuk, az isteni jóslatok héber próféták által, — melyekből a mennyit szükségesnek láttunk, felhoztunk és a jelen műbe szőttünk —, hangosan hirdették. A miért is a hol ezen igazság nem létez, melynélfogva az egy és fő Isten kegyelme szerint parancsoljon az engedelmes városnak, miszerint ne másnak, csak neki hozassák áldozat ; és így minden azon városhoz tartozó és Istennek engedelmeskedő emberben a lélek a testnek, az ész a szenvedélyeknek törvényes rendszerint híven parancsoljon ; hogy mint az egy igaz, úgy az igazok gyülekezete és népe is a szeretet által munkás hitbpl éljen, mely által az ember szereti az Istent ügy, mint szeretnie kell, társait pedig úgy, mint önnönmagát : a hol, mondom, ezen igazság nem létez, ott bizonyára nincs jogszerűen és haszonközösség által egyesített emberi gyülekezet. Ha ez nincs úgy, bizonyára nép sem létez, föltéve természetesen, hogy a nép ezen meghatározása igaz. Tehát köztársaság sem létez, mert nem lehet ott a nép társasága, hol nincs nép. XXIV. A meghatározásnak mely neme fog bennünket meggyőzni arról, miszerint a nép s köztársaság elnevezést a romaiakon kívül más országok is helyesen használják. Ha pedig a népnek nem ez, hanem más meghatározását adjuk, mintha mondanék : a nép az értelmes sokaságnak gyülekezete, mely az általa kedvelt tárgyak ösz') Zsolt. XV, 2.
