Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)
XIX. Könyv
169 zárva tovaillan, mígcsak a tagoknak összefüggése megmarad, a hátramaradt rész nincs béke hiányában, s ezért létez még, a mi függjön. így a mely földi test a föld felé vonzatik, és köteléke ellen, melyről függ, törekedvén, a rendes békére iparkodik, s nyugvási helyét mintegy súlyának szava által követeli ; de habár lelketlen és minden érzésnélküli is, mégsem távozik rendjének természetes békéjétől, akár midőn már bírja a nyugvási helyet, akár midőn csak vonzódik feléje. Mert ha oly orvosszerek alkalmaztatnak és oly gyógymód, mely a hulla alakját szétomlani és szétmállani nem engedi, akkor még bizonyos béke kapcsolja össze a részeket a részekkel, s így az egész tömeget földi, vele megegyező, és ez által békés állapotba helyezi. Ha pedig semmi gond sem fordíttatik a bebalzsamozásra, hanem természetes folyamára hagyatik, addig mintegy háborog szétterjedő s érzékeinkre kellemetlenül ható kipárolgásával — minthogy ez az, mit a rothadásnál érezünk — míg öszhangzásba nem jön a világ elemeivel, és ezek békesé- gére részenkint és lassan tova nem illan. Ez mindazáltal semmiesetre sem történik a mindenség békéjét kiszolgáltató legfőbb Alkotó és Rendező törvényeinek rovására; mert ha egyrészről a nagyobb állat hullájából kisebb ál- latocskák származnak : úgy másrészről az Alkotó ugyanazon törvénye szerint minden testecske éjien és békében szolgál saját párájának ; minden testecske az alkotó ugyanazon törvénye szerint kis párájának békében szolgál ; ha a holtak testét más állatok táplálékul használják : ez esetben ugyanazon törvényekre találnak, melyek mindenre kiterjednek azon célból, hogy a halandók bármi nemének jólétét előmozdítsák, a megegyezőket a megegyezőkkel kibékítsék, bárhova kerüljenek és bárminemű tárgyakkal kapcsoltassanak össze, vagy bárminemű tárgyakká változzanak és változtassanak is.
