Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve III. kötet - 25. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1861)

XIX. Könyv

161 VIII. A jóknak barátsága biztos nem lehet, minthogy rettegni kell az élet­ben előforduló veszélyektől. Ha azután történetesen nem volna az esztelenséghez hasonló tudatlanság, mely azonban az élet nyomorít köl­teményei közt gyakran előadja magát, hogy t. i. vagy ba­rátnak tartjuk azt, ki ellenségünk, vagy ellenségnek, ki barátunk: mi vigasztal bennünket a hibák és nyomorral telt emberi társaságban, hacsak a valódi hit nem és az igaz és jó barátok kölcsönös szeretete, kik közöl minél töb­bet, és minél több helyen bírunk, annál nagyobb s tartó- sabb félelmünk, nehogy valami baj érje őket a világ annyi bajainak tömkelegéből. Mert nem csak a miatt aggódunk, hogy éhség, háború és betegség és fogság által sujtatnak, s ezen szolgaságban olyasmit szenvednek, minőt még gon­dolni is képtelenek vagyunk ; hanem azért is, nehogy hűtlenekké, gonoszakká és elvetemedettekké váljanak, hol a félelem sokkal keserűbb. És midőn ilyesek történnek (bi­zonynyal annál többször, minél többen vannak, és több helyen, tudomásunkra jönnek és általok szívünk fölkorbá- csoltatva ég, ezt ki veheti észre más, mint ki ilyest érez ? Ugyanis inkább hallgatnók haláluk hirét, ámbár ezt sem tehetnők fájdalom nélkül. Mert kiknek élte gyönyörködte­tett bennünket a barátság örömei miatt, miként volna lehet­séges,hogy azoknak halála bennünket keserűséggel ne tölt­sön el ? Mit ha valaki akadályoz, tiltsa meg, ha lehet, a barát­ságos beszélgetéseket, tiltsa meg, oltsa ki a baráti érzést, rombolja szét az ész kegyetlen elfogultsága által minden em- ernberi viszony kötelékeit, vagy vélje legalább azt, misze­rint úgy kell ezekkel élni, hogy általuk a kedélyt semmi édesség se áraszsza el. És ha ez semmikép sem történhe­tik meg, hogyan lehetséges az, hogy annak halála ránk nézve keserű ne legyen, kinek élte nekünk édes ? Hisz in­nen van a gyász is, az emberiségből ki nem vetkőzött szív­nek mintegy sebe vagy fekélye, melynek gyógyítására kö­telemből jövő vigasz alkalmaztatik. Ugyanis, ép azon ok­ból van helye a gyógyításnak, minthogy minél jobb a 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom