Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
X. Könyv
datik: „Irgalmasságot kívánok én inkább, mint áldozatot,“ ') nem kell mást érteni, mint azt: liogy az egyik áldozat a másiknak elébeteendö ; miután az , mely mindenki által áldozatnak neveztetik, csak jelképe az igaz áldozatnak. De továbbá az irgalmasság valódi áldozat, a miért írva van az, a mit kevéssel előbb említek : „Mert ily áldozatok kedvesek Isten előtt.“ — Olvassunk bármit a sz. sátor , vagy a templom istenilcg rendelt és különfélekéj» fölajánlott áldozatairól : mindezek az Isten, és felebarátunk szeretetére vonatkoznak. „Mert e két parancs körül forognak, mint az írás mondja, az egész törvény és a próféták írásai.“ !) VI. Az igaz és tökéletes áldozatról. Igaz áldozat tehát minden oly tény, melyet azon jé> célból teszünk, bogy az Isten szent társaságában az igaz boldogságot elnyerhessük. Honnan a felebarátunkat föl- segélő irgalmasság sem áldozat, ha azt az Istenért nem teszszük. Mert jóllehet az ember áldoz, vagy ajánl, mégis szent dolog az áldozat, úgyannyira, hogy a régi latinok az áldozat nevével fejeznék ki e tényt. Innen az ember is, ki magát Istennek szentelé és ajánlá, áldozat, a mennyiben a világnak meghalt, hogy az Istennek éljen. Mert az is , mit valaki önmaga iránt gyakorol, az irgalmasság köréhez tartozik. Azért írva van: „Légy magad iránt jó, de mellette az Istennek is tessél.“ 3) Testünk is áldozattá válik, ha azt kötelességünk szerint az Istenért mértékletességgel sanyargatjuk. „Hogy ne nyújtsuk tagjaÍ7ikat a hamisság fegyverei gyanánt a bűnnek, hanem az igazság fegyvere gyanánt az Istennek.“ *) Mely áldozatra intvén az Apostol,, mondja : „lntlek azért titeket atyámfiai, az Istennek irgalmas jótéteményeire kérve, hogy ajánljátok föl a ti testeteket élő, szent, Isten előtt kedves áldozatul okos tisztelettételre.“ 6) Ha tehát a test, melylyel a lélek, mint nálánál alábbva') Oseas VI. 6. - 2) Sz. Máté XXII. 40. - s) Sirákfia XXX. 24. - *) Pál rom. I, VI. 13. — 5) Ugyanott XII. 1.
