Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XVI. Könyv
399 ábrázolt első ténynek emlékét emlékezetünkbe idézné, mert a törvény ama táblái is Isten ujjával Írottaknak mondatnak. — II. Mózses halála után Jézus Nave fia kormányozá a népet, és az Ígéret földére, melyet a nép között felis osztott,bevezette.—Ekétbámúlatos vezér alegnagyobb szerencsével és csodával hábarútis viselt, melyben Isten bebizonyította, hogy a zsidók nem annyira érdemeiknek, mint azon népek vétkeinek, melyeket legyőztek, tulajdoníthatják győzelmeiket. — Ezen vezérek után következtek a bírák, midőn a nép az ígéret földén már letelepedett volt, hogy ez által beteljesednék az Ábrahámnak tett első ígéret az egy zsidó nemzetről és Chanaan földéről, nem pedig minden nemzetről és az egész földről, melynek nem az ószövetségi törvény megtartása ; hanem Krisztusnak testben való eljövetele és az evangeliomban való hit által kelle végbemennie. — Ez pedig az által ábrázoltatok, hogy nem Mózses, ki a nép számára a sinai hegyen törvényt kapott, hanem Józsua, kinek Isten parancsára neve is megváltoztatott, és Jézusnak hivattatatott, vezette be a népet az Ígéret földére. — A bírák idejében pedig a milyen viszonyban volt a nép vétke és az Isten irgalma : a szerint változott a háború szerencséje, vagy szerencsétlensége is. III. Akkor következett a királyok korszaka, kik közöl először uralkodott Saul, kinek elvettetése, a harci vi- adalbani legyőzetése és törzsének oly célból való vissza- vettetése után, hogy belőle királyok ne származzanak, Dávid következett az országlnsban , a ki fiának Krisztus leginkább mondatik. — Ekkor az Isten népe előidejét, vagyis kezdetét ülte ifjúságának, melynek mintegy serdülő kora Ábrahámtól Dávidig tartott. — Mert Máté evangélista sem számlálta el hiába a nemzetségeket oly módon , hogy az első időközbe Ábrahámtól Dávidig tizen- négy nemzetséget tegyen. — Az ember ugyanis serdülő korától kezdve képesebb nemzeni ; és azért e nemzetségek eredetűket Ábrahámtól vették, ki is, midőn neve megváltoztatott, népek atyjává tétetett. Oelőtte tehát Noétól Abra- liámig az Isten népe, mintegy ily gyermekkort élt : és