Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

IX. Könyv

2 5 nem a látás tesz tisztátalanná : akkor tagadják, hogy az ég’nek ezen legtisztább fénytárasztó testei, melyeket iste­neknek tartanak, nem látják az embereket : miután sug-a- raikat egészen a földig lövellik. Mindazonáltal azok su­garai , habár a legtisztátlanabb tárgyakon ömlenek is szét, nem lesznek tisztátlanokká; az istenek pedig, ha az emberekkel társallcodnának, tisztátlanokká lennének, ha­bár segélyadás miatt szükséges volna is érintkezésök. A nap és hold sugarai a földet érintik, és fényöket mégsem fertőztetik meg. XVII. Hogy az embernek a boldog élet elnyerésére, mely a legfőbb jó ré­szesülésében áll, nem oly közbenjáróra van szüksége, milyen a dae­mon, hanem olyanra, a milyen Krisztus. Szerfölött csodálkozom azonban, hogy oly tudós fér­fiak, kik a testtel bíró és érzékek alá eső' tárgyakat a tes­tetlen és eszeseknek alávetik: mégis megemlítik a testi érintkezést, midőn a boldog életről van szó. Hol van Plotinus ama mondata : „Sietnünk kell tehát a legkedve­sebb honba, ott az atya, ott minden. De mely hajó, — úgymond — vagy mely futás az, mely odavisz ? Az Isten­hez hasonlóvá lenni.“ Ha tehát mennél hasonlóbb valaki Istenhez ; annál közelebb áll hozzá : akkor nincs más tá­volság, mint a tőle való különbözés. Az ember lelke pedig azon örök, változhatlan és szellemi lénytől annyival inkább különbözik, minél jobban vágyakozik a múlandó és válto­zékony tárgyak után. Hogy e baj megorvosoltassék, szük­séges ugyan közbenjáró ; minthogy a halhatlan tisztaság­gal, mely a legfőbb lényben van, meg nem egyezhetnek azok, melyek már eredetökben halandók és tisztátlanok: de nem olyan,kinek az istenekét megközelítő halhatlan teste van, de lelke beteges és hasonló a legalábbvaló lényeké­hez, mely betegségben inkább irigykedik reánk , hogy meg ne gyógyuljunk, semhogy segít, hogy meggyógyul­junk: — hanem olyan szükséges, ki velünk, parányi lé­nyekkel teste halandósága miatt rokonítva van, szellemé­nek örök igazsága által pedig — mely nem a helyi távol­ság, hanem a liasonlati kitünés által marad a legfőbb fok­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom