Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)

XV. Könyv

321

elhagytával az arany szerettetik a fösvényektől, nem az arany, hanem az ember vétkessé léteiével. így van ez minden teremtménynyel. Mert jó lévén, jól, és roszúl is lehet szeretni öt, jól t. i. a rend megőrzésével, roszúl pedig a rend összezavarásával, mit bizonyos Cereus magasztalá- sában versekben röviden így jegyeztem föl :

„Mind tied ez s mind jó, minthogy mint jó te teremted.

Ám minekünk csak a hűn maradott, miszerint tehelyetted

Rendtévesztve kezed müveit szeretők egyedül csak.“

Ha a Teremtő igazán szerettetik, azaz, ha ő, nem pedig helyette más, a mi nem ő, szerettetik, roszúl szerettetve nem lehet. Mert maga azon szeretet is rendesen szeretendő, mely által jól szerettetik az, mit szeretni kell, hogy bennünk erénynyé váljék, mely által jól lehessen élni. Miért is véleményem szerint az erény rövid és valódi meghatározása ez : az erény a szeretet rendje, miért is az Énekek énekében zengi Krisztus jegyese : „Rendezzétek bennem a szeretetett1 *) Ezen szeretet, azaz , becsűlés és kedvelés rendjének megzavarásával Isten fiai elhagyták az Istent, és az emberek leányait szerették meg. Mely két név által eléggé megkülönböztetik mindkét város. Mert amazok is emberek fiai voltak természetöknél fogva, de más nevet kezdtek bírni az isteni kegy által. Mert ugyanazon sz. írásban, hol mondva van, hogy az emberek leányait szerették az Isten fiai, azok Isten angyalainak is neveztetnek; miért is sokan gondolják, hogy ők nem emberek, hanem angyalok valának.

XXIII

Hihető-e, hogy a szellemi lény egű angyalok kecses nők szerelme által tőrbe ejtetvén, velők házasságra léptek , melyből származtak

az óriások?

I. Ezen a mű harmadik könyvében fölűletesen megpendített kérdést megoldatlanúl hagytuk, hogy t. i. rkö- zösűlhetnek-e a szellemi lényegű angyalok nőkkel ? írva

*) Énekek, én. II. 4.

41