Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve II. kötet - 24. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1860)
XIII. Könyv
223 ben vagyunk,meglelilönbötetvén,mondja: ,,Lelkes test vettetik el,lelki' test támad föl. Most ugyan lelkes test és szellemi test. A mint írva is vagyon: teremtetek az első ember, Adám első lénynyé, az utolsó Adám pedig elevenítő lélekké. De a lelki test nem első, hanem a lelkes test az első, és azután a lelki. Az első ember földből alkottatott, és földi, a második ember mennyei Úr. A minémií ama földi, olyanok azok is , a kik földiek, és a minémií ama mennyei, olyanok azok is, akik mennyeiek. Es miképen hordoztuk a földieknek áldozatát, úgy fogjuk hordozni a mennyeiek képét is.“ ') Mindez apostoli szavakról már fönebb tevénk említést. Az állati test, melyet az első ember, Adám, az Apostol szava szerint magára vett, nem úgy volt alkotva, mintha meg nem halhatott volna, hanem, hogy nem halt volna meg, lm az ember nem vétkezik ; mert az, a mi elevenítő lélek által lelki és halhatatlan lesz, meg nem halhat. Valamint a teremtett lélek halhatatlan, mely ámbár a vétek miatt holtnak is tekinthető, szűkölködvén az életnek azon részével, mely az Isten lelkének neveztetik, de melyben mindamellett bölcsen és boldogul élhetett; mégsem hagy föl tulajdon életével, habár az nyomorult is, mert halhatatlannak van teremtve : úgy az elpártolt angyalok is, habár némileg bűntényük miatt meg is haltak, mivel az életnek forrását, vagyis magát az Istent, elhagyták — melyből ha ittak volna, bölcsen és boldogéi élhettek volna : mégsem halhattak úgy meg, hogy végkép megszűntek volna élni és érezni, mivel halhatatlanoknak teremtettek és az utolsó Ítélet után is a második halálra úgy taszíttatnak le, hogy itt se legyenek élet nélkül, valamint akkor sem lesznek érzék nélkül, midőn kínoztatni fognak. Ellenben az Isten kegyében levő emberek, mint polgártársai a boldog életben lakozó szent angyaloknak, úgy öltendnek föl szellemi testet, hogy többé se ne vétkezzenek, se meg ne haljanak, oly halhatatlansággal lévén fölruházva, mely — miként az angyaloké — még a bűn által sem vétethetik el ; a testnek tulajdonsága ugyan megmarad, hanem a testi romlandóság és tespedtség nem. ') Sz. Pál kor. írt 1. 1. XV. 44-49.
