Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

II. Könyv

76 takra, említve s ajánlva a köztársaságnak maga által fo­galmazott rövid meghatározását, melyben azt közügy­nek (res publica) mondja. A községet pedig szerinte nem bármely népsokaság egyesülése, hanem egyenlő jo­gokkal és közös érdekek miatt összealakúlt társaság alkotja. Megmutatja továbbá, mennyire hasznos a vitat­kozásban a meghatározás, és a köztársaságnak ezen ál­tala előterjesztett meghatározásából következteti, hogy csak az köztársaság, azaz közügy, mely jól s igazságo­san kormányoztatik, akár egy király, akár néhány elő­kelő, akár az egész nép által. Ha pedig igazságtalan a király, — kit a görög szokás szerint tyrannak nevezett — vagy igazságtalanok az előkelők, kiknek egyesülését pártütésnek mondá, vagy igazságtalan a nép — mire megfelelő nevet nem talál, hacsak azt is tyrannak nem nevezi — már nem erkölcsileg romlott, mint harmad­napja meg volt mutatva, hanem a fönebbi meghatározás értelme szerint egészen megszűnt köztársaság lenni; mert nem közös az ügy, mihelyt azt tyran, vagy pártos előke­lők vetették hatalmuk alá ; de maga a nép is megszűnik nép lenni, ha igazságtalan, mivel már akkor nem lenne egyenlő jogokkal s közös érdekek egyesítette élő társa­ság , mint a nép fogalma meghatároztatott. III. Midőn tehát a romai köztársaság olyan volt, milyennek Sallustius írja, már nem leggonoszabb s leger­kölcstelenebb volt, mint ez mondja, hanem egyáltalán köztársaság sem volt, és pedig azon elv alapján, mely a köztársaságról ennek nagyjai s előkelői közt tartott vi­tatkozásból kifejtetett. A mint maga Tullius is ötödik könyve elején, nem Scipiónak, vagy más valakinek sza­vait hozva fel, hanem saját szavaival, megemlítve előbb Ennius költőnek így hangzó versét : „Ősi erény s hős kar tartják főn Roma hatalmát“ ekként szól : „Nekem úgy tetszik, mintha e verset, akár rövidségét akár igazságát tekintem, valamely jóslói su­gallatból mondotta volna ; mert sem hős férfiak erényes község nélkül, sem az erényes nép e férfiak vezénylete nélkül nem lett volna képes, akár alapítani, akár oly so­káig föntartani egy oly nagy, igazságos és messze kiter­jedt hatalommal bíró köztársaságot. Tehát a tőlünk tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom