Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

VIII. Könyv

336 sokra becsülendök, miután a lélek bármilyen legyen is, mindig többet ér a testnél , és azért a lélekből áradozó vallási tisztelet épen nem illeti meg azon dolgot, mely a lé­leknél silányabb. Azután, lia a daemonok tulajdonai közé számlálná az erényt, bölcseséget és boldogságot ; és rólok azt állítaná, bogy mindezeket öröktől fogva, és közösen bír­ják az istenekkel : vígy valami nagyon becsületeset és kívánatost mondana ; de még ezek miatt sem kellene őket istenekül tisztelnünk, hanem inkább azt, kitől mindezeket nyerék. Mennyivel kevésbbé méltók tehát isteni tiszte­letre e levegőbeli állatok, kik azért eszesek, hogy bol­dogtalanok lehessenek, azért indulatosak, hogy nyomo­rultak legyenek, és azért öröklétüek, hogy nyomorúságuk véget ne érhessen. XVII. Vájjon méltó-e, hogy az ember azon szellemeket tisztelje, kiknek bűneitől magát föloldoznia kellene. Miértig, hogy a többit mellőzve csak ez egyet érintsem, hogy t. i. szerinte a daemonok velünk valami közöset bírnak, vagyis a belszenvedélyeket; ha minda- négy elem telve van saját élő lényeivel, a tűz és levegő halhatatlanokkal, a víz és föld halandókkal; kérdeni, mi­ért hányattatnak a daemonok kedélyei a belszenvedélyek zajától s rohamától ? Zavarodás ugyanis megfelel a gö­rög 77«áos-nak, honnan lelkibetegségnek is hívja azon ér­zelmeket, mert az igéből származott HaSoç (szenvedély) szó a kedélynek észelleni gerjedelmét jelenti. Miért ho­nolnak tehát ezek a daemonok kedélyeiben, melyek a bar­mokban nincsenek ? Ha ugyanis ehhez valami hasonló mutatkozik az állatban, az nem zavarodás ; mert az ál­latoknak nem lévén eszök, ez nem észelleni. Az ember­ben azonban ily zavarodásokat vagy a balgaság okoz, vagy pedig a nyomor. Mert koránsem élvezzük még a bölcseség azon tökélyét, mely nekünk földi pályánk vé­geztével igértetik. Az istenek pedig állításuk szerint azért mentek az ily zavargásoktól, mert nemcsak örökké élők, hanem boldogok is. Szerintük ugyan magok az is­tenek is bírnak eszes lélekkel, csakhogy az legtisztább minden szennytől s ragálytól. Ennélfogva, ha az istenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom