Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
VIII. Könyv
315 kevesebbet is tulajdonítana. Ez Anaximenes tanítványát hagyta utódául, ki a végetlen levegőt tartá a dolgok létokának; az isteneket ő nem fogadá el, sem hallgatással nem mellőzé, de szerinte azért ezek származtak a légből, nem pedig a lég ezektől. — Anaxagoras pedig minden látható dolgok teremtőjének az isteni szellemet véle, s azt állítá, hogy az egymáshoz hasonló részecskékből álló végtelen anyagból származnak a dolgok minden nemei saját módjok és különbféleségök szerint, de az isteni szellem működése által. Diogenes *), Anaximenes másik tanítványa, szintén a levegőt állítá a dolgok anyagának, melyből mindenek származnak, csakhogy azt az istenség részesének mondá, mely nélkül semmi sem lehet belőle. Anaxagorást követte tanítványa: Ach- laus; ez is azt hitte, hogy azon egymáshoz hasonló és mindeneket létesítő anyagrészecskékből származik minden ; de lágy az értelem is volna, mely azután az örök testeket vagyis azon részecskéket összekapcsolva és szétválasztva hoz létre mindeneket ; az ő tanítványának állítják Socratest, Plato mesterét, kinek kedvéért említém fel ezeket röviden. III. Socrates rendszeréről. Socrates volt tehát az első, ki az egész bölcsészetet az erkölcsök megjavítására és rendezésére fordította 2), minthogy előtte mindnyájan leginkább csak physicai, vagyis természeti dolgok kutatásával foglalkoztak. Nem tudok tisztába jönni, vájjon Socrates a homályos bizonytalanságot megunva iparkodott-e valami tisztát és bizonyosat találni, mi a boldogság kelléke, melyért — úgy látszik — egyedül munkáltak és virasztottak a bölcsészek; vagy pedig, mint róla némelyek gyöngédebben vélekednek , nem akarta, hogy a földi kívánságoktól beszennyezett emberek mennyei igazságokat tegyenek vizsgálódásuk tárgyaivá. Gyakran vévé ugyanis észre, hogy a dolgok létokait kutatják , melyeknek !) Acad, quest. I. 4.
