Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)
VII. Könyv
285 is a fényes hajnalcsillagot némelyek Vennsénak, mások Junóénak mondják, hanem szokás szerint Venus a győztes ; mert sokkal nagyobb azok száma, kik e csillagot Venusnak tulajdonítják, úgy hogy alig van közöttük, ki másként vélekednék. De ki nem nevetne azon, hogy Jupiternek, kit különben az istenek kírályáúl tartanak, csillagát Venusé fényre nézve oly nagy mérvben fölülmúlja? holott Jupiter csillagának annyival tündöklőbbnek kellene lenni, a mennyivel hatalmasabb ő maga. Erre azt felelik : azért látszik homályosabbnak, mivel amannál magasabban, és a földtől távolabb van. Ha tehát a magas helyzet nagyobb méltóság jelvénye, miért van Sa- turnus magasabban, mint Jupiter? avvagy azon fonák mese, mely Jupitert királylyá tette, nem emelkedhetett föl egészen a csillagokhoz is ? és mit Saturnus saját birodalmában és a Capitoliumban meg nem nyerhetett, elérte azt az égen? De hát Janus mért nem kapott csillagot? Ha azért nem, mert ő a világ, melyben mindannyi foglaltatik : hiszen Jupiter is az, és mégis van csillaga. Vagy tán Janus az d tehetsége szerint akként kárpótolta veszteségét, hogy egy csillag helyett, mely részére az éffen nem vala lelhető, több arcot szerzett magának e földön? Azután meg, ha Mercurt és Marst csupán csillaguk végett tárták a világ részeinek, hogy istenek lehessenek — mert a beszéd és hadviselés bizonyára nem a világ részei, hanem emberi cselekvények ; vájjon a Kos, Ökör, Rák. Scorpio, és egyéb égi jeleknek, melyek mindegyike nem egy, hanem több csillagból áll, s szerintük az égen, az imént említetteknél sokkal magasabban járván, az ottani állandóbb mozgás által zavartalanabb pályának örvendenek: mért nem készítenek oltárokat, ünnepeket, templomokat, s mért nem sorozzák őket, ha nem is azon főrendű, legalább a közönséges istenek közé ?
