Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

'8

végre fegyverekkel, holttestekkel, vérrel és gyászszal töltenek el mindent. Ha itt a templomokat elhallgatta volna, azt gondolnék, hogy az istenek tiszteletére szentelt helyeknek az ellenfél meg szokott kegyelmezni. És ily— nemliek miatt a romai templomokat nem valami idegen ellenségtől, hanem Catilinától és társaitól, a nemes tanácsosoktól és romai polgároktól kellett félteni. Hanem tán erre azt lehetne felelni, hogy ezek gonosz emberek és a haza anyagyilkosai valának.

VI.

Hogy magok a romaiak sem foglaltak el egy várost sem úgy, hogy a legyözütteknek templomaikban megkegyelmeztek volna.

De miért beszéljünk oly sok népről, melyek egymásközt harcot viseltek, és a legyőzőiteknek isteneik házában soha meg nem kegyelmeztek ? Lássuk magokat a rómaikat, azon romaiakat, kikről legfőbb dicsőség gyanánt mondatott :

A lenyomottaknak kedvez, de lenyomja a büszkét.

És hogy a vett méltatlanságokat inkább feledni, mint megboszulni kívánták. Mutassák meg, midőn uralkodásuk tovább terjesztése miatt oly sok megszállt és elfoglalt várost dúltak föl, melyek voltak azon kivételes templomok, melyekben a menekvők megszabadulhattak?—Vagy tán ezt ugyan megtevék, hanem a viselt dolgok irói ezeket elhallgatták ? Mikép lehet, hogy azok, kik a dicsérhető tetteket annyira kiválogaták, a nagylelkűségnek szerintök is ily fényes bizonyítványait hallgatással mellőzték? Marcus Marcellusról a hires romairól, ki a gyönyörű Syracusát elfoglalá, mondják, hogy sírt a város romlásán, és mielőtt vér folyt volna benne, ö könyeit ontá érte. Arról is gondoskodott, hogy a szeméremérzet az ellenségben is sértetlenül maradjon; mert mielőtt mint győztes a város megrohanására parancsot adott volna, rendeletet bocsátott ki, melynélfögva tiltva volt a szabad személyeken erőszakot venni. Ennek dacára a város a hadi szokás szerint leromboltatott, és sehol sem olvassuk

*) Virg. Aen. VI. k.