Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

V. Könyv

194

nézve ne különbözzék; míg ellenben a születéskori csillagzatok helyzete okozhatta, hogy tőle szent szüzei sége által annyira különbözzék?

VII.

A menyekző, ültetés, és vetés napjának megválasztásáról.

Kifogja továbbá azt nyugodt lélekkel nézni, hogy ok a napok megválasztásában eljárásukat ismét más végzeteknek vetik alá? Nem született ez arra, mondják, hogy kitűnő fia legyen, hanem arra, hogy silány megvetendő- ket nemzzen, a miértis a tudós férfiú a növeli közösülésre meg szokta választani az órát. Tehát végzetet kohol magának, melyet az előtt nem ismert, és e ténytől kezdve hódol a vak esetnek, melynek születésekor alávetve nem volt. Öli mily példátlan botorság ! A menyekzőre napot választanak! úgy hiszem, nem más okból, minthogy választás nélkül nem jó napra is eshetik, és így szerencsétlen lehet. Tehát mit határoztak a csillagok már a születés percében? Vagy tán bizonyos napnak választásával az ember megváltoztathatja végzetét, és a mit ő a kiválasztani szándékolt napon véghezvinni elhatározott, más hatalom nem változtathatja meg? Továbbá, ha egyedül az emberek vannak a csillagzatok hatásának kitéve, nem pedig minden, mi az ég alatt létezik; miért választanak más alkalmas napokat a szőllő- vagy faültetésre, és vetésre, másokat ismét a barmoknak vagy sze- lidítésére, vagy azok nőstényeinek a hímekhezi bocsátására , hogy így méneseik vagy csordáik számra gyarapodjanak? És több effélék. Ha pedig ezen dolgokra a választott napok azért vannak befolyással, mert a csillagok állása minden földi testen, legyen az élő vagy élettelen, az idő mozzanatainak különbfélesége szerint uralmat gyakorol: úgy gondolják meg, mily számtalan lények születnek, származnak, vagy kezdődnek egy s ugyanazon időpontban, és végok mégis mily különböző! Elannyira, hogy ezen észrevételek nevetséges voltáról minden gyermek is meggyőződhetik. Mert ki lesz oly esztelen, hogy azt merészelje állítani, miszerint minden fa, fü, vad, kigyó, madár, hal, és féreg egyenkint