Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

I. Könyv

O

ros fontartását. Oh fölöttébb sajnálatraméltó tévedés ! És ránk haragusznak, midőn ilyeneket beszélünk isteneikről : saját Íróikra pedig nem neheztelnek, kiknek müveit, hogy megtanulják, még a költséget sem sajnálák ; sötazonfölül a tanítókat nyilvános fizetés-és tisztelettel tüntették ki. Virgil ugyanit, kit már a gyermekek is olvasnak, éspedig azért, hogy a mindenek fölött hires és kitűnő nagy költő már gyönge korban megismerve, ne egy könnyen menjen feledékenységbe, Horác azon verse szerint:

Elsőben beivott szaga megmarad a fazekaknak Messze időn át.1)

Virgil mondom a trójaiakra boszús Junót fölemlíti, midőn Aeolt a szelek királyát imígy izgatja ellenök :

Elleneim csapdossák a tyrrhenumi tengert,

Iliumot s vert istenöket hordozva magokkal.2)

Tehát józaneszü férfiaknak Romát, hogy le ne igáz- tassék, ezen legyőzött háziistenek védelmébe kellett volna-e ajánlaniok? Hanem ezeket Junotán mint haragos nő mondá, nem tudva mit beszél ? Azonban nemde maga az oly gyakran jámbornak nevezett Aeneas is így szól :

Panthus Otriades, Phoebusnak papja s a várnak

Hozva a szentelt tárgyakat és csecsemős unokáját

S megtört isteneit, bódultán tart küszöbömnek.3)

Nemde említi, hogy magok az istenek is, kiket nem kétkedik legyőzőiteknek nevezni, az ö oltalma alá vannak ajánlva, a helyett,hogy ö magát azokéba ajánlotta volna? midőn mondatik neki :

Troja az isteneket s szentélyét néked ajánlja.

Ha tehát Virgil azt beszéli, hogy ez istenek meggyőzettek és hogy dacára meggyözetésöknek valamikép mégis megmeneküljenek, az emberek oltalmába valának ajánlva: mily dőreség azt vélni, hogy bölcsen volt Romát ily védőkre bízni, és hacsak ezeket el nem veszti, einem pusztíthatták volna ? Sőt a legyőzött isteneket védnökök gyanánt tisztelni mi egyéb, mint nem jó hanem bal előjelekhez ragaszkodni? Mennyivel okosabb lenne azt hinni, miszerint nemhogy Roma nem esett volna az Ínségbe, hacsak azok

*) Hor. Lev. II. k. — *) Virg. Acn. I. k. — 3) Virg. Aen. II. k.