Szent Ágoston Isten városáról írt XXII. könyve I. kötet - 23. évfolyam (Pest, Boldini Róbert Könyvny.; Emich Gusztáv Magyar Akad. Nyomdász, 1859)

Előszó

XIV

hogy az igazság nyilt bevallásánál egyéb nem maradt nekik hátra; láttuk Ágoston lángeszét és gyermekdeden egyszerű szivét , és bámulattal tekintettünk föl Anyaszentegyházunknak e legszebb díszére, az isteni kegyelem és az anyai imádság hathatósságának e legkitűnőbb csodájára. Láttuk, és jól esett látnunk hitünk fényes győzelmét, az igazság mindenható erejét, Egyházunk aranykorát, a világeseményekben nyilvánuló Isten ujját: szóval láttuk mindazon jót, szépet és magasztosát, mit sz. Ágoston eme munkájában másfél évezred óta a legjelesebb tudósok sem győznek eléggé magasztalni. És vájjon mindez semmi, vagy csak csekélység-e ?

Kedves volt, és mélyen is véste be magát emlékezetünkbe az élvezet, melyet nekünk e mű átértő tanulmányozása nyújtott; de nem hiányzottak csak igen nehezen legyőzhető nagyszámú akadályok sem. Nincs tehát miért tartózkodnunk az el nem kerülhetett hiányok és botlások előleges bevallásától; hiszen csak egy óhajunk, csak egyetlen kívánatunk van : adja az Kg, lépjenek erősebbek e pályára, hol mi jelenleg oly kicsi tért töltünk be, s szives-örömest odaáldozott fáradságunk legyen akár csak a legutolsó segédeszköz a sz. Atyák irodalmának általán, és különösen sz. Ágoston az Isten városáról írt munkájának meghonosítására Hazánkban.

Pest, magyarországi sz. Margit napján 1859.

A pesti növendékpapság m. e. i. iskolájának ezévi tagjai.