Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése

31 s letarolt virányokat kérésé föl. Ezért köteleznek minket szünetlen hálára sz, Pál, Ignác s Ferenc fiai. A konventuál osztály 1219-ben jutván be hazánkba, 10 év múlva független tartománynyá növekedett, mely jelenleg szűz MÁRIÁról neveztetik; ugyanazon században vévé kezdetét a magyar birodalom barátai között a később bosznya-argetinának jelenleg kapistrai sz. Jánosról cím­zett; végre 1443-ban keletkezett a Megváltóról nevezett tartomány. Azóta a célszerű kormányzás kedvéért több tartomány is alakula egyik vagy másikból: de célunkra elég e hármat tartani szem előtt, a többi újabb eredete miatt talán semmi idevalót nem tartalmazván. Az első zivatar, mely a fejlődésnek indult szerzet-te­lepet oly korán érte, a tatár pusztítás vala; ez elgá­zolta zárdáikat s legtöbb helyen, mint p. Esztergom­ban, hol az egész család lemészároltatok. a tagtársak vé­rével festé a romokat. E korban szervezé III. Miklós pápa a kún missiót a döméseken kívül a szentferenciekből, mely két szerzet fiai szinte együtt küldetének Boszniába is a patárénok tá­bora ellen. Az evangeliom mindkét helyen meghozá após tolainak a szenvedés serlegét, melyet igen számosaknak kelle ki üríteniük. Először a keleti missziókban. István atya szász Iíonrád és több szerzetes társával dicsőségesen végzé életét a kínok között, me­lyeket Tongodomor tatár chántól kellett szenvedniük, mi­után ez a keresztség fölvétele után, a trónra jutván, visz- szaesett előbbi pogány babonáiba, s a keresztségnek fejlő bimbait birodalmában irgalmatlanul tépni kezdé 1284-ben. A szenvedés helyül a kaspiumi tengermelléki Taurus hegy­alj jelöltetik. Más István atya a moziéin tatárok által végeztetett ki Sarajbau 1334-ben Sz.-Gryörgy tava 22-én*). Domonkos atya ugyanazon évben és ugyanott szenvedett vértanúságot, megnyúzatva a tatárok által, mi­közben elragadtatva énekeket zenge Istennek , hogy őt ') L Pálmaágok I. 57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom