Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv

- 65 szunk, hogy itt nevetvén, ott sírjunk ? Ezokért azt tartom nemcsak a sokszori ; de átalában minden tréfát kerülnünk kell, kivéve a kellem- és szeretetteli beszédet, mely nem illetlen.

104. Mit szóljak a beszéd hangjáról, melynek véleményem szerint elegendő kellékei a mesterkéltlenség és tisztaság ; a szép hang a természet adománya lévén, nem a szorgalom szerzeménye. A hang a kiejtés minőségénél fogva érthető és férfias erővel teljes legyen, hogy a durva és nyers hangot kerülje, hogy színészi hangkellemet ne áholjon, hanem kenetteljes legyen.

XXIV.

A cselekedetekben báromra kell vigyáznunk, t. i. hogy vágyainkat az észnek alája rendeljük, hogy ügyekvéseinkben a kellő mérsékletet megtartsuk, és végre hogy mindent a maga idejében és saját rende szerint tegyünk. Mindezek az ó szövetségi szent férfiakban annyira kitűnnek, miszerint kétkedni sem lehet, hogy ők a sarkalatosoknak nevezett erényeket különösen gyakorolták.

105. Gondolom, hogy a beszéd módjáról eleget mondottunk, most tetteinkről elmélkedjünk. Erre nézve hármat kell szemügyre vennünk : első, hogy a kívánság az észszel ne ellenkezzék ; mert csak igy felelnek meg kötelmeink az illemnek. Ugyanis ha a kívánság az ész szavára figyel, akkor minden kötelességünkben könnyen megtar- tandjuk az illendőséget. Továbbá óvakodjunk nagyobb vagy kisebb erő megfeszítéstől, mint milyent a tervbe vett dolog igényel, nehogy a csekély értékű dolgot nagy, a jelentékeny fontosságunkat pedig csak parányi szorgalomra méltatni látszassunk. Végre harmadszor véleményem szerint nem szabad hallgatva mellőznünk ügyekvéseink és tetteink kellő mérsékletét, a dolgok természetes rendét, és az azok véghezvitelére kínálkozó alkalmas időpontokat sem.

106. Mindezeknek alapja az első, hogy t. i. vágyaink az ész uralmának hódoljanak ; a második és harmadik, azaz a vágyak és az ész mérséklete, azonos. Nálunk ugyanis embereknél a szépségnek tartott nemes részarány és az emberi méltóság folytonos szem előtt tartása hiány5