Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv
53 — ámbár álmodta, hogy a nap hold s csillagoktól tiszteltetett, mégis kész hódolattal viseltetett atyja iránt ; tisztaéletii annyira, hogy mások beszédét hallani sem akará, hacsak nem volt alázatos egész a szolgaságig, szemérmetes a futásig, béketürő egész a börtönig, az igazságtalanságot megbocsátva egész a megj utal mazásig. Kinek oly nagy volt sze mérnie, hogy midőn a nő által megfogatott, készebb volt elfutni, és ruháját annak kezeiben hagyni, mintsem a szemérmet megsérteni. Mózes és Jeremiás is, kik az Úr által választattak, hogy Isten igéjét hirdetnék a népnek, azt, a mit tettek, szerénységüknél fogva az isteni kegyelemnek tulajdoníták. XVIII. A szemérem részleteiről : mikép mérsékli a beszédet, és hallgatást, kiséri a szúzi tisztaságot, imáinkat Istennek ajánlja, s a testi vágyakat fékezi : mire nézve, egy figyelemre méltó történet hozatik föl két papjelöltről. Ide csatoltatik továbbá, mikép intézendő, ugyanazon erényt tekintve a járás , mily óvatosság szükséges, hogy valami illetlen ne mondassék ki, vagy fedeztessék föl a testen, és mindez alkalmas példákkal világosítatik föl. 67. Szép és kegy teljes erény a szemérem, mely nemcsak tettekben, de a beszédben is nyilvánul, hogy a beszédben a határt át ne lépd, se valami illetlen ne jőjön ki ajkidon. A beszéd többnyire tükre a léleknek. Magát a hangot is tekinti a szerénység, nehogy valakinek fülét sértse az erősebb szó. Végre magában az énekben első szabály a szemérmesség; szóval minden beszédnemben, ha valaki zsolozsmázni, énekelni, vagy beszélni kezd, szükség, hogy szemérmes kezdet által ajánltassék annak folytatása. 68. Maga a hallgatás is, mely minden más erények nyughelye, legszebb eredménye a szeméremnek; s ha az tudatlanságból vagy kevélységből számlázottnak tartatik, megrovás alá esik; de ha szemérmességből, dicséretre válik. Hallgatott Zsuzsanna a veszélyek között, nagyobb kárnak hitte szemérmessége, mint élete elvesztését, és szemérme sérelmével még életét sem akará megmenteni. Istennek magának beszélt, kihez szűzi szeméremmel szólhatott ; de a férfiak arcát kerülé ; mert van a szemekben is szemérem, midőn a nő sem a férfiakat látni, sem általuk láttatni nem akar.
