Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv
- 42 37. Végre monda neki az ifjú: „Mindezeket megtartottam ifjúságom tói fogva, mi szükséges még n eke m?" Felele neki Jézus: „Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el mid vagyon,és oszd el a szegényeknek s leszen kincsed mennyben, és jöjj kövess engem“1). És tonebb is olvashatod, hol ellenségeink szeretetét parancsolja, mondván hogy gyalá- zóink- s üldözőinkért imádkozzunk, s jót tegyünk átkozó- inkkal2). Ezt teljesítenünk kell, ha tökélyesek akarunk lenni, mivel atyánk, ki a mennyekben van, ki a jókra s gonoszokra egyaránt árasztja napjának sugarait, és eső s harmattal minden külömbség nélkül termékenyíti mindenek földeit. Ez tehát a tökéletes kötelesség, mely által jóvá tétetik mind az, mi akármikép hiányos s ezt a görögök y.UTÓQ&iofitt nevezik. 38. Jó az irgalmasság is, mely maga is tökélyesekké tesz, mivel a tökély atyját követi. Mi sem ajánlja inkább a keresztény lelket, mint az irgalmasság a szegények, mint közös birtokosai iránt a természet terményeinek, mely a föld gyümölcseit mindenki használatára egyaránt termi, hogy abból mid van, nyújts a szegénynek, és segítsd a veled egy sorsú, s hozzád hasonló felebarátodat. — Te pénzt adományozol, ő éltet nyer; te ércet adsz, ő állapota becsületét tartja meg. A te filléred neki kamatoz. — 39. Azonban ö neked többet hoz, mivel üdv-adósod. Ha a meztelent ruházod, tenmagadat ruházod föl igazsággal ; ha az utast hajlékodba vezeted, ha befogadod a szü- kölködőt, ő neked a szentek barátságát, s a mennyei hajlékot szerzi meg. E kegy nem csekély ! Anyagiakat vetsz és, szellemit kapsz vissza.Csudálod az UrÍtéletét sz. Jóbfelől? csudáid erényét is, ki méltán elmondhatá : „Szeme va- lék a vaknak, és lába a sántának. Atyjok va- lék a szegényeknek,s juhaim gyapjától melegedtek meg vállaik. Nem lakott künn az utas, s ajtóm minden jövevénynek nyitva álla“3). Boldog valóban kinek házából soha üresen nem távozott a szegény ; mert ki sem boldogabb mint az, ki érti a szegény 1) Máté 20—21. — 2) U. o. 5, 44. köv. — 3) Jób 29, 15. köv.
