Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Aranyszáju Szent János Konstantinápoli érsek A papságról irt hat könyve - Hatodik könyv

— 319

vegyülve számtalan ügygyei kellene foglalkoznom, nem élhetnék többé ezen intésekkel, s nem merülnének föl agyamban azon gondolatok, melyek most oly üdvösen oktatnak. Hanem valamint azok, kik örvény fölé ragadtatnak, vagy a folyamár- vagy más hasonlótól elsodortatnak , előrelátják ugyan vésztőkét, de semmiképen sem bírnak magukon segíteni : ép úgy én is, ha a bajok tömkelegébe kerülnék, naponkint szemlélhetném ugyan büntetésem növekedését; de úgy gondolkozni, mint most, és a szenvedélyek ádáz rohamait fékezni nem volna oly könnyű, mint most. Mert lelkem erőtlen, gyáva s nemcsak a mondott szenvedélyektől, hanem azok leggonoszabbi- kától — az irigységtől is könnyen hálóba keríthető; sem a gyalázatot, sem a tiszteletet nem tudja nyugodtan elfogadni ; hanem ez szerfölött fölfuvalkodottá, az pedig le- vertté teszi. Valamint az ép és erőteljes fenevadak, kivált gyenge s járatlan megtámadóikat könnyen legyőzik; ellenben ha éhség által megtöretnek, dühösségök csakhamar csillapul, s erejök nagy része elvész : úgy a szenvedélyek is elgyengítés által a józan észnek alárendelteinek ; ha ki ellenben azokat szorgosan táplálja; küzdelmét, melyet ellenük kiállnia kell, nehezíti, s oly rémítőkké teszi, hogy egész életét szolgaságban és rettegésben fogja tölteni. Melyek tehát e fenevadak tápszerei? a dicsvágyé:a tisztelet és dicséret ; a kevélységé : nagy hatalom és méltóságok ; az irigységé, mások hírneve ; a fösvénységé pedig az adakozók nagylelkiisége;abujaságé:a gyönyörök és a nőkkeli gyakori társalgás : s így mindegyiknek van más tápszere. Ha kilépek a világ színpadára, e fenevadak mind rám támadnak, lelkemet széttépik, rettegéssel eltöltvén azt, az ellenük intézett küzdelmet megnehezítik; itt pedig a magányban ülve nagyobb erőkifejtés által megzabolázhatom őket;s legyőzhetem Isten kegyelme által annyira, hogy az ugatásnál többet nem tehetnek. Azért lakom e kisded hajlékban, nem bocsátók senkit magamhoz, nem társalkodóm, és nem beszélek senkivel; s így a tiedhez hasonló vádakat hallva, nyugodtan tűröm, noha azok okait szívesen eltávolítanám, de minthogy nem tehetem, gyötrődöm, s bánkódom. Nem oly könnyű nekem az emberek társasá-