Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Aranyszáju Szent János Konstantinápoli érsek A papságról irt hat könyve - Harmadik könyv
— 271 osztani, és az egyház kincseit a hívek jószándékában keresni. A jövevények befogadása- s betegek ápolására, mit gondolsz, mily pénzösszeg kívántatik, mily serénység és okosság szükségeltetik az egyháziak i’észéről? És ezen költség nem kisebb az előbbinél, sőt néha nagyobb. Az elöljárónak az adakozásban eszélyesnek kell lennie, és mindenki iránt tisztelettel viseltetnie, hogy így a gazdagabbakat arra bírhassa, miszerint vetekedve s örömest adakozzanak, nehogy, míg a betegek jólétéről gondoskodik, a jótevőket keserítse el. Itt azonban sokkal nagyobb buzgó- ságot és gondoskodást kell kifejtenie, mert a betegek bé- kételenek és tunyák szoknak lenni ; ha tehát mindenre a legnagyobb szorgalom- és gonddal föl nem ügyelsz, a legkisebb hanyagság a legnagyobb bajokba bonyolíthatja a beteget. XVII. Mily aggasztó gonddal jár a szüzek fölötti ügyelet. Mi a szüzek kormányzását illeti, annál nagyobb itt az aggódás, remegés, mennél becsesebb a letétemény, és mennyivel méltóbb a kormányzó gondjára ezek nyája a többinél. Ugyanis nem rég számtalanoka legnagyobb vétkekkel terhelve lépvén a szentek társaságába, gonoszságaikat köztük is űzték. Ebből pedig sokkal súlyosabb baj származott ; mert valamint nem mindegy, akár valamely szabad hölgy, akár ennek szolgálója vétkezzék : úgy az sem mind- egy, váljon az Úrnak szentelt szűz vagy özvegy kövessen el valami bűnt. Az utóbbiaknál ugyanis már szokássá vált balgaságot űzni, egymást gyalázni, hízelegni, szemtelen- kedni, magukat fitogtatni, és az utcákon futkozni. Ellenben az Úrnak szentelt szűz sokkal terhesebb küzdelemre lép, az igazi bölcseséget követi, és azt fogadja, hogy e földön angyali életet élend, és azon erények gyakorlását tűzi ki magának, melyek a szellemi lények tulajdonai. Azért nem szabad neki gyakran és szükségtelenül kijárnia, sem ok nélkül s haszontalan dolgokról csevegnie; a gya-
