Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv
155 123. Különben, ki püspökének nem engedelmeskedik, ki dicsértetni s magasztaltatni kivan, s püspöke érdemeit áholt tudomány, alázatosság vagy könyörületesség által elhomályosítni akarja: az eltérvén az igaz úttól ke- vélykedik ; az igazság szabálya ugyanis igényli, hogy mit se tégy saját állásod végett mi által más megaláztat- nék ; s ha némi jóval bírsz is, ne használd azt más megron- tatása- s gyalázására. 124. Ne vedd a gonoszt pártfogásod alá, s a kegyszereket méltatlanra ne bizd; de viszont ne korhold, ne büntesd azt, kinek vétkéről meggyőződve nem vagy. Mert ha az igazságtalanság mindenütt hamar sért, akkor bizonyára az egyházban is, hol jogosságnak és egyenlőségnek kell honolni, hogy a hatalmasb magának többet ne tulajdonítson, s a gazdagabb többet ne bitoroljon. Mert mind a szegény , mind a gazdag Krisztus előtt egyenlő. A jámbo- rabb ne legyen büszkébb, mert jobban illik hozzá az alázatosság. 125. De személy válogatók se legyünk az ítéletben; távol legyen a kegy, az igazság döntse el az ügyet. Misem sérti annyira a jó hirt, mi több, a bizalmat, mint, ha az ítéletnél a folsőbbrangunak adsz igazat, holott az alsóbb- rangunak van igaza; vagy ha az ártatlan szegényt bünteted, a vétkes gazdagot pedig fölmented.Hajlandó ugyanis az ember a tekintélyesebbnek kedvezni, nehogy sértve érezze magát, s legyőztén búsuljon. Ha átallod a bántalmat, kit sem idézz pörbe; pap vagy, vagy bárki más: ne sérts bántalmak által. Csak pénzügyben szabad hallgatnod, noha az állhatosság ott is karöltve törekszik járni az igazsággal. Az egyházi ügyben azonban, hol az egység forog veszélyben, a bűnnel nem törődni is nagy vétek.
