Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv
149 Méltán vált belőle oly férfiú, ki a folyamokat megállítá, s parancsolá, álljon meg a nap, és megállapodott, s mintegy győzelmének szemlélője az éjt késlelteté, a napot pedig meghosszabítá ; sőt mi több — mi Mózesnek meg nem adatott — ő választatott meg, hogy a népet az ígéret földére vezesse. Nagy férfiú volt a csudákban, nagy a győzelemben. Mózes tettei méltóságteljesbek, ezé szerencsésebbek. Mindkettő isteni kegytől támogatva az emberi erőn fólül- emelkedett, amaz a tengernek, ez a mennynek parancsolván. 100. Szép tehát az öregebbek és ifjak közti társalgás, azok tanúság- ezek vigaszúl ; azok oktatásul ezek gyönyörködtetésül szolgálnak. Nem szólok az ifjú Lóthról, ki Ábrahámot, mint zarándokot is követé, nehogy ez inkább rokonságból és szükségből, mintsem szabad akaratból történtnek látszassák. Mit szóljunk Illés- és Elizeusról? Noha a szent irás világosan nem jelentette ki, mégis eléggé kivehető, hogy Elizeus fiatalabb volt. Az apostolok cselekedeteiben pedig mondatik, hogy Barnabás Márkot, Pál Szi- lást, Timót és Titust maga mellé vévé. 101. Azonban a fölebbemlítetteknek kötelmeik is vannak , t. i. az öregebbeknek a tanácsadás, az ifjabbaknak pedig a szolgálat. Gyakran társalognak egymással az erényre egyenlők, de korra különbözők, mint Péter és János. Mert az üdvirat Jánost saját vallomása után ifjúnak mondja, noha érdem- és bölcseségre nézve az öregebbek egyikének sem engedett; öreg volt ő az erényesség és ősz a bölcseségben. A szeplőtlen életnek ugyanis jó öregség a jutalma. XXI. Ajánlod magad, és jámbornak tártától, ha a betegeket ápolod, az utasokat befogadod, és más ehez hasonlókat tészsz, legkivált a jámborok irányában. A fösvénységet roszalva, a pazarlást leginkább a papban kárhoztatjuk. 102. A jó hír gyarapítására szolgál a szegényeknek a hatalmasok kezei közöl való kiszabadítása, a halálraítéltek megmentése, a mennyiben ez zavar nélkül történhető, nehogy kérkedésből inkább, mint könyörületből látszas-
