Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv

- 145 XYIT.

Minő erényekkel kell birnia annak, kitől tanácsot kérünk, s hogyan volt ezekkel József és Pál fölékesítve.

86. Olyannak kell tehát lenni, ki másnak tanácsot ad, hogy önmaga követendő példányképül szolgáljon másoknak a jó tettekben, tudományban, erényességben, higgadtságban, hogy beszéde, üdvös és feddhetetlen, tanácsa hasznos, élte becsületes, véleménye szép legyen.

87. Ilyen vala Pál, ki a szüzeknek tanácsot, a papoknak oktatást adott, hogy először önmagát tűzze ki követésre méltó mintaképül. Azért tudott meghajolni úgy, mint József, ki noha a törzsatyák előkelő neméből származott, nem átallotta a nemtelen szolgaságot, alázatossággal járván el abban, s erényekkel nemesítvén azt. Tudott meghajolni, ki valamint az eladókat, úgy a vevőt eltűrte és urának nevezte. Halld miként alázza meg magát : „H a uramnak én miattam semmi gondja sincs házára, hanem mindent, mivel bir, kezeimbe adott mit sem vonva el tőlem kívüled, mivel neje vagy: hogyan teljesítsem e rósz tényt,és vétkezzem Isten előtt“? 1) Alázatosság- és tisztaságteljes szavak! alázatosságteljesek, mert urát illetik; tiszteletteljesek,mert hálával kötvék össze; tisztaságteljesek, mivel ily ocsmány tény által bemocskúlni súlyos bűnnek tartá.

88. Ilyennek kell tehát lennie a tanácsadónak, kiben semmi árny, semmi csalárd, semmi koholt, semmi színlelt, mi az ő éltét s erkölcsét meghazudtolja, semmi gonosz és roszakaratu, mi a tanácskérőket elidegeníthetné, ne legyen.

89. Azért mondja a józanbelátásuférfiú:„Én pedig tanultam megelégedni azzal,mim van“2);tudta ugyanis, hogy a fösvénység minden rosznak forrása ; azért megelégedett a magáéval, és másét nem kívánta. Elég nekem — úgymond — mim van, akár kevéssel akár sokkal bírjak, nekem mégis elég. Itt világosabban akarván szólni, ismeretes kifejezéssel él: megelégszem — úgymond — azMóz. I. k. 39, 8. s a köv. — 2) Filip 4, 12.

10