Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv
— 128 — önvesztével kész a nép javát előmozdítani, kétségkívül annyira megnyeri annak szeretetét, hogy a nép az ő javát s jólétét előbbre teszi a magáénál. 30. Mennyi szidalmat tűrt Mózes a néptől; és mégis midőn az Úr a garázdákat büntetni akará, magát áldozá föl gyakran a népért, hogy azt az Isten haragja alól fölszabadítsa ! Mily szelíden szóla a néphez annyi méltatlanság után, mint vigasztaló munkáiban, engesztelé jóslataival, és segíté munkásságával; s bár folytonosan Istennel társalgóit, a népet mindazonáltal leereszkedő és kegyteljes szavakkal szokta volt megszólítani ! S méltán emelteték az emberek fölé elannyira, kogy arczába sem tekinthettek, és sírját folfedezhetlennek gondolták, mivel annyira lekötelezte maga iránt a népet, hogy ez őt szelídsége miatt jobban szerette, mint tetteiért csudába. 32. Milyen volt az ő követője, az összes nép köréből kormányra kiválasztott sz. Dávid! mily szelíd,nyájas,alázatos szellemű, szívélyes és gyöngéd érzelmű volt ő! kormányzása előtt fölajánlá magát mindnyáj okért; mint király egyenlően osztozott a harczban és fáradozásokban a néppel, vitéz a csatában, szelid az uralkodásban, a szidalmak ellenében béketűrő készebb elviselni, mint visszatorolni a sérelmeket. Ezért részesült oly közszeretetben, hogy mint ilju akarata ellen is megválasztatott királynak, s ellenszegülvén kényszerítetett annak elfogadására; s azért kérték agg korában övéi, hogy a harc tüzébe ne keverődjék, minthogy inkább akartak veszélyben forogni mindnyájan érette, hogy sem ő valamennyiért. 33. Ennyire kötelezte le maga iránt a népet kegyes cselekedeteivel; mindenek előtt az által, mert a villongások alkalmával inkább akart Hebronban számkivetésben lenni, mint Jeruzsálemben uralkodni; későbben, nem csak övéinek szolgáltatott igazságot, hanem azoknak is, kik ellene fegyvert fogtak, mert még az ellenségben is becsülte az erényt; végre az ellenfél leghatalmasabb bajnokát Abner vezért — kit mind a harczban bámult, mind a békét esedező- nek a kegyelmet meg nem tagadta—lakomával tiszteié meg : annak lesbőli megöletését fájlalta és siratta, holttetemét ki
