Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv

rátvallottam, és azt gauéj gyanánt megvetem, csakhogy Krisztust megnyerjem“ 2).

13. Végre Mózes azt hitte, hogy az egyptomi kincsek kárára vannak, s az Üdvözitő gyalázatos keresztét ezeknél többre becsülte; és sem akkor gazdag nem volt, midőn pénzben bővelkednék , sem azután szegény, midőn eledelben szűkölködnék, hacsak akkor nem látszott boldogtalannak, midőn a pusztában maga és népe számára mindennapi eledel hiányzott. De manna azaz angyali kenyér adatott neki az égből, mi hogy legnagyobb jótétemény s boldogság, senki sem tagadhatja; és naponkénti eső által az egész nép hústáplálékkal is bőven el volt látva.

14. Szent Illésnek sem volt kenyere, ha keresnie kellett volna, de nem hiányzott az, mivel nem kelle keresnie, mert a hollók neki mindennap reggel kenyeret, estve húst hoztak. Váljon azért kevésbé boldog, mert szegény volt? Koránsem. Sőt annál boldogabb, mert Istenben gazdag volt. Jobb ugyanis másokra, mint magára nézve gazdagnak lenni, mint ő volt, ki éhség idejében az özvegytől ételt kért, azt megajándékozandó, hogy a láda liszté három évig és hat hónapig ki ne ürüljön és a korsó olaj a szegény özvegynek mindennapi szükségére szolgáljon. Méltán ott akart lenni Péter, hogy ezeket látta. Méltán jelentek meg dicsőségben Krisztussal a hegyen , mert ó is szegény lett, midőn gazdag volna.

15. A kincsek tehát nem nyújtanak segélyt az örök életre, mit világosan bebizonyított az Úr az üdviratban mondván „Boldogok vagytok ti szegények, mert tietek az Isten országa. Boldogok, kik most éheztek, mert kifogtok elégítetni. Boldogok, kik most sirtok; mert nevetni fogtok“3). Tehát világosan ki van fejezve, hogy a szegénység, éhség, fájdalom , melyek roszaknak, nem csak nem akadályai a boldog életnek, hanem inkább annak előmozdítói.

— 122 2) Ugyanott 8. v. — 3) Luk. 6, 20. s köv.