Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Első könyv
110 243. Nemde hiúság, midőn a kereskedő éjjel nappal utazik, csakhogy kincseket halmozhasson, áru-czikkeket gyüjthessen össze, midőn remegésbe hozza őt az ár alább szállása, nehogy kénytelen legyen kevesebbért eladnia, mint vette; midőn az első áruhelyeket keresi, s igy hirtelen a nagy nyereményüüzlet hajhászása által vagy a rablókat maga iránt íigyelmetessé teszi, vagy nem várva be a csendesebb szelet, midőn nyereséget óhajt, hajótörést szenved türelmetlenkedése miatt? 244. Vagy nem hasztalanul nyugtalankodik az is, ki legnagyobb fáradtsággal gyüjtögett, nem tudván, ki leend majd örököse? Sokszor mit a fösvény nagy gonddal össze- gyüjte, azt egy tobzódó örökös csakhamar eltékozolja, és a sok éven át szerzetteket, egy a jelen iránt vak, a jövőről pedig gondotlan dőzsölő kevés idő alatt elpazarolja s mintegy feneketlen mélység magába szívja, sőt gyakran a reménylett utód az öröklött vagyonnal mások irigységét is magára vonja, vagy rögtön halállal kimúlván, idegenek kezére juttatja az öröklött kincseket. 245. Mért szövöd tehát hiún a pókhálót, mely hiábavaló és haszonnélküli; és tőrök gyanánt mért állitod ki a hasztalan sok kincset ? Melyek bősége sem használ, hanem inkább Isten hasonmásától megfoszt, s földi lény képébe öltöztet. Nemde kárhozatra méltó a zsarnok jellegét magán hordozó ? Te leteszed az örök király képét, és a halálét öltöd fel. Vesd ki inkább a sátán képmását lelkedből, és Krisztus képét vedd magadra. Ez ragyogjon benned, ez tükrözzék vissza lelkedben, mely letörli a bűnöket, mint sz. Dávid mondja : „Uram megsemmíted városodban az ő képeiket.“3) Mert midőn az Ur ama Jeruzsálemet saját hasonlatosságára képezte, akkor az ellen képét eltörlötte. 3) Zsolt. 72, 20.
