Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Előszó
deti tiszta alakjába visszahelyezni, Krisztus helytartójával kezet fogva, mindent elkövetnek, hogy a papjelöltek minél szilárdabb alapú s tágabb körű kiképzettséggel szánjanak a síkra, megküzdendők a bűnök szörnyeivel, melyek ködfátyolba burkolják az emberek ész-világát, befonják ármányaikkal a lelket, kiölik üdvözítő hatását az istenivel rokon emberi szellemhez idomított tannak ; elfojtják a szív szelidebb érzeményeit, széttépik a köteléket, melylyel isteni kéz fűzi őket magához, s a nagy emberi családhoz ! De nemcsak a növendékeket karolják ők föl atyai gonddal, hanem a lelkipásztorságban már működőket is, midőn gyülekezeti vizsga — synodale — letételére, s esztendőnkinti, vagy legalább éltükben többszöri szent gyakorlatok megtartására köteleztetik őket. Ezek volnának azon eszközök, melyek célszerű fölhasználása által megszerezhetőnek gondolják főpásztoraink ama képességet az egyháziakban, mely egyedül sükerdúsan munkálja a hivek lelki üdvét. De hogy valóban sajátunkká tegyük azon ügyességet, s a népet azon üdvforráshoz vezessük, melyből igaz boldogság folydogál ; neki vezérfény- s iránytűül szolgáljunk az örök lét honába — mi hivatás szabta legfőbb kötelességünk — csak tőlünk függ! Végre is csak rajtunk áll a hittani tudományok megmér- hetlen óceánjából annyit meríteni magunknak, mennyi szükséges és hasznos ; s ismét csak rajtunk áll, hogy ne engedjük szerzett ismereteinket a feledékenység sötét fátylától elfbdetni ; sőt inkább folytonos búvárkodás által tökélyesbítni, mert bármily vala tudományunk, feledni fogjuk lassankint, ha folytonos szorgalom nem szilárdítja tökéletesítésünket ! E szomorú igazság sürgetőleg lászék követelni, hogy a szent atyák örökzöld kertjéből oly virágokat ültessünk át magyar egyházirodalmunk virányába, melyek a kiáltó szükséget némileg födöznék legalább addig, mig avatottabb egyházi iró korunk szellemi igényeihez képest e bajon segítene. Szándékunk nemcsak egy-más virággal kedveskedni tisztelt olvasóinknak, hanem őket magába a kertbe — a virág ágyak közé — vezetni. NézeX
