Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
Polichronnal, ki Tekúza vértanú unokája volt, az ifjabb Theodottal, ki rokonától származott, és még nehány más szinte oda gyülekezett kereszténynyel együtt. Ott a földön elterülve imádkoztak kora reggeltől fogva egész esti hat óráig, a midőn Theochari- des nej ej elenté, hogy a szüzek testei már a tóba sülyesz- tettek. E hirre Theodot kissé fölemelkedvén a földről térden állva az ég felé nyujtá ki kezeit ssürükö- nyekbe lábbadt szemekkel kiálta föl : „Hálát adok Neked Uram! hogy fohászaim nem valának hasztalanok.“ Akkor kikérdező az asszonytól, mikép vettettek a mélységbe s melly részen ; a közepén-e vagy a szélén ? Az asszony pedig, ki más nőkkel egyetemben szinte kiment s jelen volt az elsülyesz- tés helyén, igy szóla: „Theoteknus sokáig akarta rábeszélni őket, és sok mindenféle Ígéretekkel ke- csegteteté az elpártolásra, de minden igyekezete hasztalan volt, mert Tekúza kemény elhatárzott szavakkal utasítá öt vissza. Diána s Minerva papjai is, koronát s hófehér öltönyöket ajánlottak nekik , de mert ezekkel az ördögöknek kellene szol- gálniok, visszavetették ; csábítóiknak tehát szégyen és pironkodás közt kellet visszavonulniok. Az elnök azért köveket akasztatott nyakukra, s egy kis hajóban bejebb vitette, hol a tó mélyebb volt, s itt, a parttól körülbelül két mértföldnyi távolságra vet- teté a vizbe.“ 16. Ezekethallván Theodot, egész a nap lealko- nyodtáig még ott maradt Polichron- és Theo- charidessel tanakodván a felöl, hogyan húzhatnák ki a tóból a sz. tetemeket. Napnyugat után azonban, midőn igy tanácskoznának, jőve egy ifjú, ki tudatá velők, miszerint Theoteknus njegparancsolá, hogy katonái közöl nehányan ott maradjanak a testek a mennyiben azok a szentek tiszteletére emelt imahelyek elnevezésére használtatnak, lásd Baroniusnak a római vérta- nukönyv- Sz. Jakabhava 6-kához írt jegzeteit; a címekről pedig sz. Jakab hava 26-án és Kisasszony hava 5-én.
