Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

ségét‘ óhajtván, neki „a béke és barátság jeleit átküldötte.“ De, ellenveti valaki, szent Szádothot arról vádolták, hogy az üldözés ideje alatt a rómaiakkal barátságban élt? — Sót azt sem kell fölhozni, hogy szent Jónás, Parachizius s más kilenc vértanú emlékiratai is nézetünkkel ellenkeznek, minthogy ezek szerint Szápor országlása 1 8—ik, azaz : Kr. u. 326-ik vagy rnikint másoknak tetszik 328-ik évben támasztott üldözést a keresztények ellen. Mert ki nem látja be hogy ezen emlékiratokba tek ntélyök csökkenése nélkül 38. helyett könnyen becsúszhatott 18. azoknak leírása vagy perzsanyelv- böl idegenrei fordítása alkalmával. Valószinűbb- nek kell tehát tartanunk sz. Jeromos nézetét, ki ezen üldözés elejét Konstanc császár 7-ik, azaz: Kr. u. a 343-ik évre teszi, rnelly nézetben Baronins, Vález, Bolland, Hermant Godfrid, Pagi Antal s más tudós férfiak is osztoznak. Henschen azonban Simon halálát a 349. évre teszi, mert szent György hava 21-én nagy pénteken mondatik meg- öletettnek, mi időtani jegyzetek szerint csak azon évvel egyeztethető meg. De minthogy Szozomén nyilván állítja hogy Simon az üldözés elején öletett meg, vértanuságát inkább körülbelül 345-re átte- endönek véljük. Mert a havi vagy más illynemü könyvek, mellyek a sz. püspök halálát sz. György hava 21-érc teszik, tekintélye nem olly nagy hogy a régi irók bizonyítványai fölé helyeztethetnék. Sőt különböző napokon is ünnepeltetik különféle évkönyvekben, mikint a Bollandistáknál szent Györgyhó 21-én olvashatni. Ezen napon ülik meg a latinok sz. Simon s társainak ünnepét, bár a görögök többnyire ugyanazon hó 17-én tartják. így a többi Szozoméntöl említett vértanukat is szent György hava 22-én tisztelik a latinok, bár a görögök havikönyveiben ünnepeik különböző napokra tétetnek.

3. Simon és más perzsa keresztények vérta- nuságának ezen leírásút azok is igazolják, mik a