Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
34 5-ik fej. Ulpián vér- tann. Aedez. támadt, a vértanú hulláját a tenger habjai be nem fogadhatván, a város kapui előtt kivetették. Illyen vége volt a csodálatra méltó Apphián életének, melly történt Xanthicus hónap 2-án, az az: sz. Györgyhó 2-án IB) egy pénteki napon. 13. Ugyanekkor, csak nem ugyanazon napokban valami Ulpián 2Ü) nevű ifjú Tírusban sok kegyetlen kín és iszonyatos ostorozás után kutya- és mérges kigyóval együtt vastag ökörbörbe varr- va, a tengerbe dobatott. Azért méltónak tartottuk öt mindjárt Apphián vértanusága után megemlíteni. 14. Kevés idő múlva Aedez is, ki mind a hit-, mind pedig vér szerint Apphián édes testvére volt, hasonlag kínos gyötrelmeket szenvedett. Ezt ugyanis, miután számtalanszor vallatás alá vevúk, több ideig börtönben és vasban kínozák, s az elnök a pa- laesztinai ércbányákra kárhoztatta, ki különben valódi bölcseleti életet élt, mit külső magaviseletével is tanúsított, a bölcselőktől hordoztatni szokott köpenyt viselvén szüntelen, — mert ő már tovább haladott testvérénél a bölcseleti tanulmányokban, úgy mint ki egészen azon pályára adta magát, — végre midőn egyszer Alexandriában látta, mi mód- fölött rosszul bánik a bíró 9 * 2I) a keresztényekkel, mint bőszül fel ellenük és gúnyolja ki őket a kihallgatás alatt, és majd különféle gyalázatos méltatlanságokkal illeti a tiszteletre méltó férfiakat, majd ismét a kitűnő tisztaságú nőket, és az Istennek l9) A római és más vértanukönyvekben e napon tisz- teltetik, — mások pedig e hónap 5-ére teszik át ünnepét. Továbbá minthogy Maximin csak 305. Máriahó 1-én lön császárrá, Apphián pedig 3-án szenvedett, — vértanuságát 306-ra kell tenni, mellyben a 3-ik üldözés végződik, és a 4-ik kezdetét veszi. *°) A római vértanukönyvben sz. Györgyhó 2-án ünnepeltetik emléke ; ugyanott Baronius is többet jegyez meg a bőrzsákba varrottak büntetéséről. Sl) Azt vélik , hogy ez Herodes volt, ki ellen Özséb egész könyvet irt. Lásd Valez jegyzeteit.
