Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
396 A háztetőre megy. A magasból lerohan. Mózses 1. k. 36. f. 12. V. véghez. Sokan rohantak már a mélységbe mások a tenger hullámaiba vetették magokat, és ismét mások tőrrel nyitották meg szívókét vagy kötél által szegték nyakukat. Sok illyféle történt ez időben. Hanem itt maga az Isten vakította meg a katonák szivét hogy Pelágia szűz cseleit észre ne vegyék. így szabadult meg hálójukból a szűz ; és valamint a szarvas, melly megszabadul a vadász üldözése elöl, azonnal a hegy legmagasb csúcsára menekszik, melly a vadász nyomai- és nyilaitól ment, ptt megáll s félelem nélkül tekint le üldözőire, kik cseleket hánytak neki: úgy Pelágia is midőn mármár üldözői kezeibe került volna és a falaktól mint ugyanannyi török által volt körülvéve,— nem a magas hegycsúcsra, hanem magába az egek magasságába futott, hová bemenni üldözőinek tiltva volt s igy azokat zsákmány nélkül visz- szatérni látván örült, hogy a hitetleneket legyőzve és sz ígyenpirtól elborítva szemlélheté. — Gondold el csak milly látvány volt az, midőn az itélö-bíró székét elfoglalá környezve a hóhéroktól. Elökészít- vék már a kínzóeszközök, összetódulva a néptömeg , csak a katonák várattak, kik Pelágiát előhoznák; mindanyian ördögien örvendeztek, s mintegy a gyönyörtől megrészegülve ujjongtak a kezeik közt vélt biztos zsákmány miatt, midőn egyszerre a katonákat foldreszegzett szemekkel láták visszatérni, kik a történteket elbeszélték!? Milly nagy volt lealázása, szomorúsága, és szégyene az istenteleneknek; milly szomorú milly elpirult arccal térének vissza a katonák , kiknek alkalmuk vala meggyőződni, hogy nem emberek — hanem Isten ellen harcolnak!? József midőn úrnője által bujaságra ingereltetett volna, a szemtelen és vétkes asszony kezei között ha- gyá ruháját és meztelenül futott hogy csak megmentse erényét: Pelágia pedig megőrzé testét a buja katonák érintésétől és lelke melly a testtől megszabadult, egyenesen az egekbe szállt, sz. testét pedig ellenségeinek hagyá, kiket olly zavarba hozott,