Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

393

tak, magukat a folyóba vetették. Azonban aranysz.

sz. Jánosnál Domnina és leányai, hallván az üldözési Váljon Domrendeletet, más tartományba költöztek, hol midőn nma'ea"5ja'

Domninaférjétöl, a szüzek atyjától megfogatva Antiochiába vezettetnének, útközben kijátszva az őket

őriző katonákat, a folyóba vetették magukat; —

mindezek csakugyan a sz. Ambrus említette Pelágiának anyjára s nővéreire épen nem illenek; valamint

azok sem, miket Özséb Egyh. Tört. 8. könyv 12.

fej. beszél. Honnét vagy Domnina és leányai nem

ugyanazonosak Pelágia anyjával és nővéreivel vagy

azt kell mondanunk sz. Ambrusról hogy valamenynyire máskép vala értesülve, mint valóban történt.

Az ollyan szüzekről pedig, kik önmagukat vetették a halál karjaiba, lásdfölebb 301-ik lapon az észrevételeket.

Szent Pelágia szűz vértannsága.

(Aranysz. sz. János után 1. köt. 40. hóm.)

1. Dicsérjük s legfőbb magasztalásokkal áld-Kr. u.30— juk az Istent hogy maguk az asszonyok sőt még körul' a leánykák is megvetik és kinevetik a halált ; gyöngéd ifjú szüzek is s a kik soha házasságot nem kötöttek, önként támadják meg a pokol hatalmát a nélkül, hogy emiatt súlyos szenvedésekbe kevernék magukat. Mind ezen jókat maga a legszentebb Szűztől született Krisztus Urunk által nyerjük ki sat. Ez okból Pelágia szűz is olly gyönyörélvvel sietett a halál elé hogy nem is várt a hóhérok kezére, a törvényszék elé sem állott , hanem saját lelke hajlamából és legnagyobb készséggel megelőzte azoknak kegyetlenségét. Ámbár kész vala a kínzások , gyötrelmek, és mindennemű büntetések elviselésére ; mindamellett mégis félt nehogy a szü- zeség koronáját elveszítse. Innen magyarázhatod meg, miért vonta el s ragadta ki magát ezen emberek féktelen igazságtalansága elöl Pelágia szűz ? mert ezen istentelenek tisztátalansága okozott neki