Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

24

Kriszt. u. 298-ik évb.

Előszó.

l-ö fej. Prokop Pa- laesztina első vértanúja.

Pamphili Özséb,

caezáreai püspök könyve „Palesztina vértanúiról“.

Dioklecián uralkodásának 19-ik évében Xan- thikus !) hónapban, mellyet a rómaik Aprilisnek (sz. György hó) hívnak, midőn Flávius kormányzá Palaesztinát, közelegvén Urunk szenvedésének évnapja , egyszerre kifüggesztettek a parancsolatok , mellyekben megbagyatik, hogy a templomok romboltassanak le, a sz. könyvek égettessenek el, a hivatalt viselők fosztassanak meg hivataluktól, a köznép pedig és a szolgálatban lévők szabadságukat veszítsék el, ha a keresztény hitben állhatatosan megmaradnak. Ez volt tartalma az ellenünk kiadott első rendeletnek. De nem sokára más levelek érkeztek, mellyekben az lön megparancsolva, hogy az egyház püspökeit mindenütt békókba veressék, és kényszerítsék rá bár mi módon, hogy a bálványoknak áldozzanak.

2 A palaesztinai vértanuk közt első Prokop2) kit a nélkül, hogy a tömlöcöt látta volna, mindjárt egyenesen az elnök itélöszéke elé vezettek, és meg parancsolák neki, hogy áldozzon a pogány isteneknek, mire ö azonban feleié, hogy csak egy Istent ismer, kinek úgy kell áldozni, mint ö rendeli. Midőn pedig azt sürgették, hogy mindjárt vagy négy császárnak is áldozzon: Homerböl egy verset idé—

J) Ezen parancsolatról fölebb a 8 k. 2 részében azt olvassuk, hogy Dyster hónapban, mellyet a rómaiak Martius- nak — bőjtmás-hó — neveznek, hozatott legyen. Azért mégis nincs ellenmondás , mert Nikomediában, hol a császár lakott, előbb hirdettetett ki a parancsolat, mint Palesztinában. És azután nem is igen bizonyos, hogy ezen előszót Özséb irta-e vagy sem.

2) Ezen vértanú emlékiratait alább közlendjük. Első vértanúnak mondatik Palaesztinában — Dioklecián üldözése alatt ; mert íolebb mondottuk már Özséb után, hogy Valérián alatt is szenvedtek vértanuk Caezáreában.